Medián: A Fidesz győzelme szinte biztosra vehető, csak a mértéke lehet kétséges
2 perc
2022.03.30. 07:40
A Medián felmérte a várható részvételt, a bizonytalanok, illetve rejtőzködők véleményét, a parlamenti mandátumok várható megoszlását, és azt, hogy milyen eredményt várnak maguk a választók.
A Medián március végén készült felmérése szerint a kampány hajrájában a kormánypárt megerősítette a már február végén tapasztalt fölényét: bő egy héttel a voksolás előtt a szavazókorú népesség 40 százalékának, a választani tudó szavazók 50 százalékának a támogatását élvezi. A tapasztalatok szerint a várható tényleges szavazatarányokat az utóbbi szokta a legjobban közelíteni, ezért a Medián mandátumbecslése a választani tudók szavazatmegoszlásán alapul.
Mindez jelentős mozgósítottság mellett következett be, hiszen a februári 75 százalék után most már a megkérdezettek 80 százaléka állította, hogy április 3-án biztosan elmegy szavazni. Ez – bár az ilyen „ígéretek” többnyire felülbecslik a majdani valóságot – akár rekordrészvételt is jelezhet.
Túl sok tartaléka ezek után egyik politikai erőnek sem lehet, mégis érdemes figyelmet fordítani azokra, akik biztos szavazónak mondják magukat, viszont nem tudják vagy nem akarják megmondani, kire fognak voksolni. Ez a 12 százalékot kitevő szavazóközönség szinte pontosan három részre osztható: egyharmaduk kormányváltást, másik harmaduk a kormány maradását óhajtja, a többiek pedig ebben a kérdésben sem tudnak dönteni. Ennek alapján a bizonytalannak vagy rejtőzködőnek nevezett csoport esetleges utolsó pillanatban bekövetkező döntése sem billentené el a választás kimenetelét az ellenzék javára.
Az is a kormánypárt mellett szól, hogy a lakosság kétharmada, de még az ellenzéki szavazók egyharmada is a Fidesz győzelmére számít. Látványos egyébként, hogy mostanra nemcsak a Fidesz–KDNP többsége, de az ország települési megosztottsága is megszilárdult: a kormánypárt–ellenzék szavazatarány Budapesten 27:45, vidéken viszont 43:29, sőt a községekben 50:26.
Nehéz lenne kétségbe vonni, hogy a Fidesz pozícióját a háborútól való félelem is erősítette, mindenesetre a jelek szerint Orbán Viktor rövid bizonytalankodás után hatékonyabban építette be kampányába az emberek biztonság- és stabilitásigényét, mint az ellenzék.
A válaszokból az is kiolvasható, hogy a Fidesz szavazótáborának jelentős részét az elmúlt évtizedben sikeresen hangolta át a kormányfő az orosz kapcsolat és Putyin hívévé, aminek látványos tünete, hogy többségük jogosnak tekinti Oroszország Ukrajna elleni támadását.
A felmérést március 24-e és 26-a között készítette a Medián, 1096 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A véletlen mintavételből adódó kisebb torzulásokat a kutatók súlyozással korrigálták.
A Medián modellje (a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátorának felhasználásával) azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes politikai oldalak (kormány és ellenzék) támogatottságának területi (egyéni választókerületi szintű) szerkezete alapvetően változatlan marad. Az összehasonlítás kiindulópontja a 2019-es EP-választás, a 2019-es önkormányzati választás eredményei alapján végrehajtott némi korrekcióval.
A becslés szerint a Fidesz mintegy 300 000 határon túli levélszavazatra számíthat, a modell ezeket a voksokat is figyelembe veszi, továbbá azzal számol, hogy egy nemzetiségi képviselő kerül be a parlamentbe, aki - a jelenlegi ciklushoz hasonlóan - a Fidesszel szavaz együtt (így őt a fideszes képviselőkhöz számítjuk). Végül azzal is kalkuláltunk, hogy a DK vállalta, hogy ha az LMP-nek nem lesz öt képviselője, akkor átad egy mandátumot, hogy az ökopártnak is legyen frakciója.