Mitől fájhat igazán egy gazdasági szankciósorozat?

Ahhoz képest, hogy országok mennyi ideje háborúznak egymással, a gazdasági szankciók történelme nem túl régre nyúlik vissza. Nagyobb gazdasági büntetéseket egy-egy ország ellen először a két világháború között helyeztek kilátásba, rendszeresen pedig igazán csak 1945 után kezdték el használni ezt az elrettentési eszközt – addig inkább csak az volt a szokás, hogy két, egymással épp háborúban álló ország beszüntette az egymással folytatott, addig sem túl aktív kereskedelmét. Így pedig minden vizsgálatot megnehezít a tudományos precizitásra törekvő elemzők egyik legnagyobb ellensége, a kis esetszám.

A legelső próbálkozások gazdasági szankciókkal XIX. század elejiek voltak, és teljes kudarcba fulladtak. 1806-ban Napóleon arra akarta kötelezni az összes európai államot, hogy szüntessék be a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmet, és azzal fenyegette őket, hogy a franciák elpusztítanak minden hajót, amely árut vinne a Brit-szigetekre. A végeredmény az lett, hogy a britek kereskedtek tovább Franciaországot kikerülve, a francia gazdaság viszont évről évre nagyobb bajba került a brit áruforgalom nélkül, a többi európai ország pedig a francia fenyegetések hatására még inkább Napóleon ellen fordult.

Moszkva vesztésre áll, de a magyarok sem fognak nyerni

Súlyos csapások a harcmezőn, vérengzés a piacokon - a háború démonja a gazdaságban is pusztít. Az oroszokat hamar megfektethetik a korlátozások, itthon inkább az áttételes hatásoktól kell tartani.

Egy évvel később, 1807-ben az amerikai kormány is gazdasági szankciót hirdetett, és ez tökéletes példája lett annak, hogyan nem szabad véghez vinni egy ilyen lépést.