Hoffmann Tamás nemzetközi jogász: Megmosolyogtató a kormány állítása, hogy nem veszünk részt a háborúban
Egyre durvább a háború Ukrajnában, és Vlagyimir Putyin is egyre fenyegetőbb üzeneteket fogalmaz meg. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük az elmúlt napok nyilatkozatairól, a magyar kormány mozgásáról és arról, kimondható-e, hogy háborús bűnt követett el Oroszország, például az evakuálás megakadályozásával vagy az atomerőműveknél kialakult harcoknál.
hvg360: Vlagyimir Putyin orosz elnök a hétvégén arról beszélt, ha Románia átengedi légterén az ukrán gépeket vagy engedi leszállni azokat, hadviselő féllé válik a háborúban. Ez így van?
Hoffmann Tamás: A modern nemzetközi jog már nem így gondolkodik. Putyinnak igaza lett volna 100 évvel ezelőtt, hiszen akkor a klasszikus háború úgy nézett ki, hogy amint beállt két ország között a hadiállapot, a harmadiknak abban a pillanatban döntenie kellett, hogy semleges ország lesz-e – vagyis egyik felet sem támogatja semmilyen módon, légtérhasználat engedélyezésével, fegyverek küldésével –, vagy valamelyik fél oldalán belép a háborúba.
A II. világháború után történt viszont egy óriási változás, elfogadták az ENSZ alapokmányát, amelyben kimondták az államközi erőszak tilalmát. A mai nemzetközi jogban ez az egyik alapnorma, talán a legfontosabb.
hvg360: Ez mindenkire kötelező? Nincs olyan, hogy valaki vagy elfogadja az ENSZ alapokmányát, vagy nem?
H. T.: Igen, minden államra nézve kötelező, a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályának tartják.
Ha ezt megszegi egy állam, akkor az minden államra nézve következménnyel jár. Itt nem lehet semlegesnek lenni: ebben az esetben minden országnak a világon joga van támogatni az agresszió áldozatát.
Nem feltétlenül úgy, hogy fegyveres erővel belép az oldalán a fegyveres konfliktusba, hanem úgy, ahogy látjuk: fegyvereket, felszereléseket küldenek, vagy lehetőséget adnak arra, hogy leszálljanak a reptéren. Megjegyzem, nem tisztázott, hogy ez valóban megtörtént-e.
hvg360: Elméletileg is fontos tisztázni.
H. T.: Fontos, hogy attól még nem tekinthető az ilyen ország hadviselő félnek.
hvg360: Mitől válna azzá?
H. T.: Ehhez az kellene, hogy konkrétan a saját fegyveres erőivel szálljon harcba Ukrajna oldalán az orosz csapatokkal szemben.
hvg360: Az állami hadsereg és nem az adott ország zsoldosai, idegenlégiósai.
H. T.: Igen. Ha egy állam polgárai önszántukból úgy döntenek, hogy csatlakoznak a harcokhoz, belépnek az ukrán állam kötelékébe, az nem az állam cselekvése. Ahhoz, hogy az legyen, az államnak kellene csapatokat küldenie, amelyek az ő felhatalmazásával harcolnak egy ilyen konfliktusban.
hvg360: Van annak gyakorlati jelentősége, hogy közvetlenül Magyarországról nem lehet fegyvert szállítani Ukrajnába, kerülővel viszont igen?
H. T.: Szerintem semmi jelentősége nincs. Magyarország megszavazta, hogy uniós szinten részt vesz a fegyverszállításban. Legutóbb azt is egyértelművé tette, hogy maga is szállít fegyvert, csak nem az ország területén keresztül.