Fegyvermustra: egyre fenyegetőbb a készülődés az orosz–ukrán határon

A kilencvenes évek óta nem került ilyen közel az európai közösség ahhoz, hogy a határvidékén nyílt katonai konfliktusba keveredjen. Akkor a délszláv térség eróziója jelentett kihívást a Nyugatnak, most az ukrán válság miatt kénytelenek térképek fölé görnyedni a tábornokok. Ebben a helyzetben látogatott kedden Moszkvába Orbán Viktor miniszterelnök, hogy immár tizenkettedik alkalommal vitassa meg a legfontosabb ügyeket Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az üzleti tárgyalásokon túl „békemissziót” is vállalt a magyar kormányfő, aki a közvetítő szerepét magára húzva tudatta ország-világgal, hogy az európai közösség minden tagja a békében érdekelt. Külügyminisztere, Szijjártó Péter is arról beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tartott találkozója után, hogy „jelentős párbeszédhullám indult a nyugati szövetségesek és Oroszország vezetői között a feszültségek csillapítása végett”, s a magyar kormány célja ennek a folyamatnak az erősítése.

A találkozó után tartott tájékoztatón Putyin nem minősítette az ukrán helyzetet, pontosabban azzal minősítette, hogy elismételte: Oroszország továbbra is sérelmezi és elégedetlen azzal, ahogy a NATO szerinte az orosz biztonság rovására terjeszkedik, be nem tartva az idevágó megállapodást. Orbán erre reagálva egyértelműsítette, hogy egyelőre távol vannak egymástól az álláspontok, de a Putyinnal folytatott tárgyalásokból kiindulva úgy látta, hogy sikerül majd áthidalni az ellentéteket.