Az Orbán-kormány annyit költ, hogy a választások után megszorítások is jöhetnek

Rég nem látott pénzesőben részesül a háztartások többsége az új év első hónapjaiban. Egyrészt csaknem húsz százalékkal lódulnak meg a minimálbérek, ez felfelé löki a magasabb keresetek átlagos színvonalát is, amihez még egyes szektorok extra béremelése is társul.

• Összességében a pénzügyi tárca friss prognózisa szerint az idén a keresetek átlagosan 14,9 százalékkal haladják meg az előző évit.
• Másrészt a nyugdíjasok az inflációt követő, ötszázalékos korrekción felül megkapják teljes 13. havi járandóságukat is, így az éves nyugdíjak nagyjából 11 százalékkal nőnek.
• Harmadrészt a gyermekes családok az átlagjövedelem mértékéig visszakapják a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat, fejenként legfeljebb 809 ezer forintot. A többség ennél kevesebbet, hiszen az igénybe vett adó- és járulékkedvezményeket nem utalják vissza, de ők is soha korábban nem látott választási ajándékban részesülnek.

Adakozókedvét a gazdaság kiemelkedő teljesítményével indokolja a kormány, valójában azonban a megtermelt jövedelem nem támasztja alá ezt a bőkezűséget. Sőt látványosan cáfolja, hogy az osztogatásnak léteznének megfelelő gazdasági alapjai, futná rá a megtermelt jövedelmi többletből, a termelékenység javulásából. Mert ha tavaly valóban 6,4 százalékkal bővült is a gazdaság, és az idén újabb 5,9 százalékkal nő, amint azt a Pénzügyminisztérium feltételezi, a 2020-as visszaesés miatt a hazai össztermék az év végén – azaz három esztendő elteltével – csupán 7,4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. Vagy annyival sem, hiszen a 2021-es teljesítményt a negyedik negyedév még leronthatta (az erre vonatkozó adatra február közepéig várni kell).