Havi kétezer forintot lehet spórolni az élelmiszerárak befagyasztásán, de mit nyerhet vele a kormány?

Nem véletlen, hogy az élelmiszerárakat próbálja megfogni a kormány, hónapok óta lehet tudni, hogy 2022 egyik nagy gazdaságpolitikai kockázata lehet ezeknek az elszállása. A Magyar Nemzeti Bank egy hónapja adta ki az Inflációs jelentését, amelyben úgy számolnak: 2021 egészében 3,5 százalékkal drágulnak az élelmiszerek, 2022-re viszont majdnem megduplázódik, 6,9 százalékosra nő az ételinfláció. Ezen belül még jobban drágulnak a feldolgozott élelmiszerek, a 2021-re becsült 4,1 százalékról 7,1 százalékra nő ezen termékeknél az infláció. Ha bejönne az MNB előrejelzése, akkor a feldolgozott élelmiszer volna 2022 legdurvábban dráguló termékcsoportja – még a benzinre is csak 6 százalékos éves áremelkedést várnak.

Hogy könnyebben tudjuk ezt hova tenni: az elmúlt 60 év közül, amióta a Központi Statisztikai Hivatal évente méri a drágulást, 19 olyan év volt, amikor 6,9 százalékosnál nagyobb volt az élelmiszer-infláció, 2009 óta pedig csak egyetlen, a 2020-as.

Ahogy azt már bemutattuk, a fogyasztói kosárban, amely alapján a KSH kiszámolja az inflációt, azok a termékek, amelynek az árát rögzíti a kormány – a búzafinomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej, a kristálycukor, a sertéscomb, a napraforgó étolaj és a csirkemell, a csirke far-hát, illetve a far és hátrészek –, együtt kicsit több, mint 3 százalékot képviselnek – vagyis a KSH szerint az összes lakossági kiadásnak nagyjából ekkora részét költik a szóban forgó termékekre.

Az összes étel a fogyasztói kosár 26,5 százalékát teszi ki, ha pedig még az alkoholos italokat és a dohánytermékeket is hozzátesszük, az már 36,3 százalék, tehát a mostani beavatkozás legfeljebb lassítja az inflációt, de teljesen nem fogja meg. Már csak azért sem, mert bármelyik áruház dönthet úgy, hogy ha veszteségesen tudná csak adni a sertéscombot, akkor felemeli mondjuk a WC-papír árát, hogy behozza valahol a kiesést. Ezt szabadon megtehetik, ilyen szintű árbeavatkozásra sem politikailag, sem reálisan nincs lehetőség.

Miért pont az október 15-i árakhoz mennek vissza?

Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy az akkori árakra senki nem panaszkodott, később jött a nagy drágulás. Az, hogy ki miről panaszkodott, a gazdaságpolitika kapcsán nehezen értelmezhető a döntés-előkészítés alapjának, az biztos, hogy ahogy azt bemutattuk, októberben már hónapok óta nőtt a legtöbb élelmiszerár. 2020 és 2021 októbere között az étolaj ára 30,4, a liszté 12,5, a baromfihúsé 9,5 százalékkal nőtt, a sertéshúsé ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent. Sokatmondó az is, hogy a GKI október 25-én publikált havi konjunktúraindexében már az szerepelt, hogy „erősödött a fogyasztók inflációs várakozása”.