Dívák az élet színpadán – Dokumentumfilm három magyar húszéves utolsó esélyéről

„Megláttam őket együtt az utcán, és arra gondoltam: hogy kerül egymás mellé három ennyire eltérő lány? Első ránézésre három különböző iskolai klikkbe kellene tartozniuk” – mondja Kőrösi Máté arról, hogyan talált rá a Dívák című dokumentumfilmjének főszereplőire. Beszélgetni kezdett a lányokkal, és kiderült, hogy a nehezen kezelhető, iskolákból eltanácsolt gyerekeket befogadó Belvárosi Tanodában, ahová járnak, díváknak becézik őket. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzős, diplomafilmje témáját kereső Kőrösit érdekelte, miért ragadt a három húszéves lányra ez a név, és kamerájával követni kezdte az életüket. Arra volt kíváncsi, mi van a dívaság mögött, mit rejtenek a gondosan elkészített sminkek és a sokszor harsány beszólások. Ebből lett a Dívák.

A rendező akkor még nem tudhatta, hogy Szani, Tina és Emese látszólag könnyed és vidám élete mögött mennyi trauma áll. A lányok a forgatás egy éve alatt egyre őszintébben meséltek családi, mentális vagy éppen megélhetési gondjaikról, útkeresésükről.

Akkor működik igazán a Dívák, ha a néző – akár a film címe alapján – három idegesítő húszéves lányra számít. Aztán ahogy megismeri őket, az első benyomása megváltozik, és lassan megszereti a lányokat, ahogy én is megszerettem őket a forgatás alatt

 – fogalmaz a rendező.