1 perc
2021.10.12. 08:00
Az átalakult tulajdonosi szerkezetű szegedi vállalatban ott van a békéscsabai kolbászfesztivál szervezője és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont egyik professzora is.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Németvölgyben jártunk.
Az Aszad-rezsim gyors összeomlása nemzedékek óta az egyik legjelentősebb fordulat a Közel-Keleten. Bizonytalan, hogy Szíria milyen irányt vesz, de Irán és Oroszország befolyása sokat gyengült.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
A neves bolgár politológus és Stephen Holmes, a New York-i Egyetem tanára szerint az orosz elnök azért vágott bele a katonai hadműveletbe, mert rohamosan csökken országa lélekszáma. A szerzők szerint nem véletlen, hogy a támadó egységek annyi gyereket hurcoltak el Ukrajnából.