Nem az EU utolsó gerendáját tartja Orbán, hanem inkább csak a markát

Amikor a miniszterelnök politikustársai, támogatói és famulusai egyre erőteljesebben pedzegették az unióból való kiválás, a Huxit lehetőségét, Orbán Viktor váratlan fordulatot tett. „Még akkor is, ha az Európai Unió szétesik, mi ott leszünk az utolsók között, tartjuk az utolsó gerendát, és azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk” – idézik Kötcsén tett kijelentéseit a bennfentesek. Néhány nappal később azonban visszatalált a megszokott hangvételhez. Nekirontott Brüsszelnek, amely úgymond visszaél a hatalmával, és szétveri az Európai Unió egységét.

A centrális erőtér után Orbán Viktor a kétharmadtól is elbúcsúzhat

Jól fontolja meg, ha épp most kötne fogadást a jövő évi választási eredményről. Elbódítják Deutsch Tamás szavai vagy az ellenzéki politikusok nagyratörő vágyai a leendő kétharmados győzelemről? Ki kell hogy ábrándítsuk.

Az összecsapás alapja egy 2019 decemberében elfogadott lengyel törvény, amely a legfelső bíróság eleve vitatott legitimitású fegyelmi kamarájának olyan jogköröket ad, amelyek az Európai Bizottság véleménye szerint sértik a bírói függetlenséget. Mivel a testület úgy ítélte meg, hogy a törvény ellentétes a közösségi joggal, márciusban az Európai Bírósághoz fordult. Utóbbi július 14-én olyan ideiglenes intézkedést hozott, amelynek alapján a lengyel legfelső bíróság fegyelmi kamarájának működését és a lengyel jognak a bírói függetlenséget érintő egyéb rendelkezéseit fel kell függeszteni.

Mivel pedig ez nem történt meg, a Bizottság úgynevezett kényszerítő pénzbírság kiszabását kérte a bíróságtól. Ezt a javaslatot két nappal később, szeptember 9-én a magyar kormány határozatban ítélte el, az Európai Unió történetében példa nélküli fejleménynek minősítette, ami sérti Lengyelország szuverenitását, beavatkozás a lengyel jogalkotás menetébe, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás viszonyrendszerébe. A lengyel képviselőház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság párt parlamenti frakcióját vezető Ryszard Terlecki pedig megpendítette, hogy bár Lengyelország nem akar kilépni az unióból, szabadsága és fejlődése érdekében drasztikus megoldásra kényszerülhet. Vagyis a Huxit és a Polexit lehetősége egyaránt felmerült, és nem csupán kibicek körében.