Miként jár együtt a klímaváltozás és a születések száma? Mit mutatnak az előrejelzések?

Már Kimberly Nicholas sem mondja, hogy ne szüljön gyereket, aki tenni akar valamit a klímakatasztrófa ellen. Pedig ő volt az, aki a Lundi Egyetem egy másik kutatója, Seth Wynes társaságában 2017-ben közzétette ezt az ajánlást. A „svéd tanulmányra” hivatkozik sok antinatalista (születésellenes), hiszen az áll benne, hogy ha valaki lemond az autózásról, a repülésről vagy a húsevésről, egyikkel sem csökkenti annyival a légkör szén-dioxid-terhelését, mint ha a gyerekszülésről mondana le.

Nicholas most már arra hivatkozik, hogy mindaz, ami a meg nem születő gyerekek és azok meg nem születő utódai fogyasztása miatt nem szennyezi a légkört, már túl későn jön – a szén-dioxid-kibocsátásnak és az abból adódó felmelegedésnek ennél jóval hamarabb kell gátat vetni. De tudósként azt a számítási hibát is belátta az amerikai Vox háttérmagazinnak idén tavasszal nyilatkozva, hogy a gyerekek és az ő gyerekeik életére nem szabad a mai fogyasztási szokásokat előrevetíteni.

Ráadásul a születésszám és a légkörszennyezés egyáltalán nem mozog együtt.