Itt-ott füves cigi jár az oltáshoz, de a nyájimmunitás hajszolása kevés a Covid ellen

Novak Djokovics, a férfitenisz 34 éves szerb világranglista-vezetője a róla elnevezett belgrádi teniszcentrumában tartott áprilisi szerb nyílt bajnokság sajtókonferenciáján a reményét fejezte ki, hogy az idei nagy tornák szervezői nem teszik kötelezővé a koronavírus elleni vakcina felvételét. A tavaly a fertőzésen átesett, oltásszkeptikusként ismert sztársportoló nem árulta el, hogy beoltatja-e magát, mert azt szigorúan egyéni döntésnek tartja, mondván, mindig is a választás szabadságának a híve volt.

Hasonlóan vélekedik a 21 éves Sara Razi, a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem hallgatója, aki még tüntetésekre is jár, mert más amerikai felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az övé is meg akarja követelni a védőoltást a tanulásban való személyes részvételhez. Mint mondja,

nem oltásellenes, hanem annak kötelezővé tételével vannak gondjai.

Az 58 éves Rand Paul amerikai republikánus szenátor – civilben szemorvos – pedig nemcsak többször keveredett szópárbajba az USA első számú járványügyi szakembereként tisztelt Anthony Faucival, hanem azt is kijelentette, nem oltatja be magát, mert ő is átesett a koronavírus okozta fertőzésen, tehát semmi szüksége másféle védelemre.

Dél-koreai járványszakember: A 70 százalékos átoltottság sem jelentene nyájimmunitást

Egy szakember szerint várhatóan meg kell szoknunk, hogy a normális, mindennapi életünkhöz hozzá fog tartozni a koronavírus.

A három említett személy különböző korosztályt és foglalkozást képvisel, ám a gazdag országokban hozzájuk hasonlóan tízmilliók érzik úgy, hogy nem akarják beoltatni magukat az új koronavírus (hivatalos nevén SARS-CoV–2) elleni vakcinák valamelyikével.

Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) felmérése szerint az EU lakosságának csaknem a 27 százaléka eléggé vagy nagyon valószínűtlennek mondta, hogy kéri a vakcinát, ha azt felkínálják neki. Az arány a férfiak körében 29, a nőknél 25 százalék volt, és az elutasítás legfontosabb oka az oltás biztonságával kapcsolatos aggodalom volt. A dublini székhelyű EU-intézmény viszonylag szoros másodikként mérte azokat, akik szerint túlzott a félelem a járványtól. A februárban és márciusban, az oltási kampány európai felpörgetésekor mért elutasítás az EU keleti tagállamaiban volt a legmagasabb, de előkelő helyen végzett Franciaország, Ausztria és Németország is.