Egyetemek átállítására nem ad pénzt az EU – mi marad a helyreállítási tervből?
Egészségügy és a közlekedés zöldítése – ezek maradtak az uniós támogatással megvalósítandó helyreállítási terv fő tételei.
Csaknem 3300 milliárd forinttal zsugorodott Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi terve az előzetesen publikált változat óta, és nincs rá érdemi magyarázat, hogy miért mondott le a magyar kormány ennyi olcsó hitel igénybevételéről, és miért éri be a mintegy 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A durva karcsúsításra Orbán Viktor kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök megbeszélései után került sor, amikor kiderült, hogy „Brüsszel” több fejlesztési célt nem tekint megalapozottnak, vagy nem tartja őket összeegyeztethetőnek a járvány utáni gazdasági kibontakozás fő céljaival. Orbán annak ellenére elhasalt az elővizsgán, hogy személyes varázsát is latba vetette, így most már az a tét, vajon az átszabott program kiérdemli-e az Európai Bizottság, majd az állam- és kormányfők támogatását.
A legnagyobb bukta vitathatatlanul az, hogy az egyik zászlóshajónak beharangozott projekt, az egyetemek megújítása alaposan összezsugorodott.
A tervezet összességében 1661 milliárd forintos keretösszeggel kalkulált, amiből 1138 milliárd forint lett volna az uniós támogatás. A legnagyobb tétel – önmagában is 878 milliárd forint – a Felsőoktatási intézmények komplex infrastrukturális, szervezet- és képzésfejlesztése címen szerepelt benne. A megújulás ezernyi ígéretét felvillantó tervezet azonban mélyen hallgatott arról, hogy az egyetemek többsége alapítványi tulajdonba kerül, a kuratóriumokba pedig a Fidesz-klientúra tagjait ültetik. Ezért borítékolható volt, hogy a helyreállítási terv egyetemfejlesztési része nem megy át. Így is történt.
Ennek a fejezetnek – a hivatalos szóhasználat szerint: komponensnek – még a címét is át kellett írni, Magasan képzett, versenyképes munkaerőre egyszerűsítették, szerény, mindössze 281 milliárdos keretösszeggel. Ezt is főként a szak- és a felnőttképzés megújítására, illetve az innováció javítása érdekében nemzeti laboratóriumok létrehozására lehet fordítani. Palkovics László innovációs miniszter az RTL Klubnak nyilatkozva azt ígérte, hogy a felsőoktatási intézmények fejlesztéséhez a kormány más forrásokból még hozzátesz 1300 milliárdot. Nem is nagyon tehet mást, hiszen a modellváltás gondolatának épp a gigafejlesztésekkel nyerték meg az egyetemi döntéshozó testületeket. A jövő évi költségvetés tervezetében azonban a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása mindössze 172 milliárdos összeggel szerepel, vagyis az uniós elutasítás nyomán előállt finanszírozási hiányra még megoldást kell találni.