Tokió akarja az olimpiát, a japánok inkább szabadulnának tőle

Justin Gatlin amerikai vágtázó kétszer is megbukott a doppingellenőrzésen, ezért örökre el kellett volna tiltani, ám megúszta, cserébe a 2016-os riói olimpián és a 2017-es londoni atlétikai világbajnokságon is füttykoncert fogadta. A 39 éves sportoló a múlt vasárnap ismét reflektorfénybe került, mert ő volt a sztárja annak a tesztversenynek, amit a nézők híján csöndes tokiói olimpiai stadionban rendeztek. Nem volt nehéz kiemelkednie, hiszen az atlétikai eseményen összesen 420-an indultak, s közülük csupán kilencen érkeztek külföldről. A cél pedig annak kipróbálása volt, felkészült-e Tokió arra, hogy megrendezze a koronavírus-járvány miatt tavalyról elhalasztott, de változatlanul 2020-asnak nevezett nyári olimpiát.

Nem akarja az olimpiát a japánok közel kétharmada

Újabb felmérések tanúsítják az olimpiaellenes hangulatot.

Április eleje óta tucatnyi tesztversenyt szerveztek, a vasárnapi előtt röplabdában, műugrásban és maratonfutásban indultak külföldiek, ám a szervezőkön és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon (NOB) kívül – akik hivatalból optimisták – kevesen veszik egészen biztosra, hogy július 23-án fellobban az olimpiai láng a tokiói stadionban. Ha a japánokon múlna, ez nem történne meg, egy friss közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek 32,8 százaléka szerint másodszor is el kellene halasztani,

39,2 százalék pedig úgy véli, törölni kellene a nyári játékokat.

Utóbbira az olimpiai mozgalom történetében csak a két világháború idején volt példa, 1940-ben éppen Tokió lett volna a házigazda, amely aztán 1964-ben mutathatta meg Japán pacifista újjászületését a világnak.