Macron jobbra sasszézik, és Napóleont is beveti, hogy megállítsa Marine Le Pent

Megnyerheti-e egyszer saját magának is egy Le Pen a francia elnökválasztást? A  kérdés egyre jobban izgatja a közvéleményt és az elemzőket azóta, hogy a tekintélyes IFOP közvélemény-kutató intézet áprilisban közzétett egy sokkoló felmérési eredményt. E szerint Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke a szavazatok 28 százalékával győzhet a 2022. áprilisi elnökválasztás első fordulójában, megelőzve a 26 százalékos Emmanuel Macront. A második forduló párharcában már a mostani államfő nyerne, de csak szorosan. A Harris Interactive friss felmérése 53–47 százalékos eredményt vetít előre Macron javára, azaz a feszültségekkel teli, a járványtól is megtépázott országban

egyre kevésbé él az „ő legalább nem Le Pen” effektus.

Macron történelmi beszédben ismerte el Napóleon hibáit, de kikelt a „cancel culture" ellen

Emmanuel Macron francia államfő Napóleon ellentmondásosságát hangsúlyozta a francia császár halálának kétszázadik évfordulóján Párizsban rendezett megemlékezésen elmondott beszédében.

A konzervatív Jacques Chirac 2002-ben azért tudott diadalmasan újrázni elnökként, mert a második fordulóba nagy meglepetésre Jean-Marie Le Pen, a szélsőségesen nacionalista Nemzeti Front (FN) alapítója jutott be. Akkor mindenki, aki nem akarta Le Pent, Chiracra szavazott, aki így a voksok 82 százalékát húzhatta be. A „republikánus front”, azaz a szélsőjobboldallal szembeni összefogás működött 2017-ben is, amikor az FN-alapító lánya jutott be a második menetbe Macron mellett. Az apjától megszabadult, kevésbé harcias Marine Le Pen még mindig elég ijesztő volt ahhoz, hogy az alig egyéves pártja, a Köztársaság Lendületben (LREM) jelöltjeként beszáguldó Macron mindössze 39 évesen, a szavazatok 66,1 százalékával francia államfő lehessen.