Kitört a podcast-aranyláz – erre fogad az Apple, a Spotify és a Facebook is

YouTube-videók, csak kép nélkül. Legalább egy generáció számára így lehet a legjobban – és persze elnagyoltan – megfogalmazni, mit is jelent a podcast. Nekik viszont talán kár is magyarázni. A kifejezést egyre többen ismerik, a többiek számára pedig online rádióműsorként szokták körülírni, mit is jelent.

A YouTube-videós hasonlat azért is fontos, mert megragadható vele az egyik összetevő, ami a podcastek egyre növekvő népszerűsége mögött áll. Ahogy a zoomos, teamses konferenciabeszélgetések közben megfogalmazódik az emberben, hogy „ezt meg tudtuk volna beszélni telefonon is”, ugyanez a helyzet sok YouTube-videóval: semmilyen pluszt nem ad a hallgatás élményéhez az, hogy közben két–négy beszélő fejet kell néznie az embernek. A podcastek hallgatása közben nem kell semmit nézni, ez mosogatás, séta vagy éppen vonaton zötykölődés alatt is megtehető. (Útközben az sem mellékes, hogy képi elem hiányában jóval kevésbé fogyasztják a havi mobilnetes keretet, mint a YouTube-os videók.)