Tapssal, sikerrel, de vérrel és verítékkel érkezett meg a hangosfilm Magyarországra
Technikai malőrök, szabadalmi viták és emberi tragédiák kísérték Magyarországon az átállást a hangosfilmre, amelyre már a hazai gyártás 90 évvel ezelőtti indulása előtt sor került.
Az első hetekben inkább egy hangosfilmiskola növendékeihez hasonlítottunk,
mert nem mindig tudtuk úgy elhelyezni a mikrofont, hogy ne látszódjon a képben, ne vessen árnyékot a színészre, és olyan helyzetben legyen, hogy a felvett hang minden igényt kielégítsen” – idézte fel az első magyar „beszélőfilm”, A kék bálvány forgatásának esetlegességeit évtizedekkel később Bolykovszky Béla, a Hunnia Filmgyár egykori világosítója.
A kék bálvány részlete (a teljes film itt tekinthető meg):
Az épp 90 éve kezdődött munkálatok más tekintetben is új kihívások elé állították a stábot. Mivel a film zenei betéteit egy időben rögzítették a képekkel, a zenekart a díszletek takarásába ültették, de a szűk helyről nem mindenki látta a karmestert. Egyes zenészek csak az e célból beállított tükrökből követhették a dirigenst, szét is esett időnként az énekesek és a zenekar tempója.