Mesterdiploma vagy pénzkeresés? Az informatikusok az utóbbit választják

Idén majdnem háromezerrel többen jelentkeztek mesterképzésre, mint tavaly, az oda bejutni szándékozók számának gyarapodása nagyobb, mint az alap- vagy az osztatlan képzésekre jelentkezőké. A hallgatók nagy többsége állami támogatású oktatásra szeretne bejutni.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, Heidl György úgy véli, jó jel, hogy idén valamelyest nőtt az érdeklődés a bölcsész mesterszakok iránt is, náluk különösen az államilag támogatott levelező oktatásra. Ezt szerinte az magyarázza, hogy „úgy tűnik, sokan, akik az alapdiplomájukkal már elhelyezkedtek, néhány év után rájöttek, mégis érdemes folytatni a tanulmányaikat”. A dékán elmondta, korábban a mesterképzések iránti kereslet visszaesésének az volt a fő oka, hogy

„a munkaerőpiac nem volt elég érett a bolognai rendszerre, nem nagyon vette figyelembe, mennyivel többet ér a mesterdiploma az alapdiplománál”.

Heidl szerint az pedig minden vidéki egyetemre jellemző, hogy az alapképzések után érződik a főváros elszívó hatása: „a hallgatók az alapképzést követően Budapestre jelentkeznek, mondjuk, kipróbálják az ELTE valamelyik mesterszakát, utána viszont sokan jönnek vissza panaszkodva, hogy ott a nagyobb létszámú csoportok miatt nincs meg az a családias légkör, amit itt megszoktak”.