Kitartó titkolózás: huszonharmadszor söpörte le a Fidesz az aktanyilvánosságot

A rendszerváltás „beteljesítését” ígérő Fidesz egy dologban továbbra sem enged: az egykori megfigyelteket és a korszak kutatóit csak igen korlátozott keretek közt – illetve sehogy sem – engedi a pártállami titkosszolgálatok iratainak közelébe. Az LMP-nek nemrég huszonharmadik alkalommal sem sikerült napirendre vetetnie az Országgyűlésben az állambiztonsági nyilvánossággal kapcsolatos törvényjavaslatát. A kezdeményezés még a párt korábbi elnökétől, Schiffer Andrástól származik, aki 2010 után két ciklusban volt parlamenti képviselő, és ez alatt minden ülésszakon beterjesztette törvényjavaslatát. Miután Schiffer 2016-ban távozott az LMP frakciójából, a párt képviselői vitték tovább a kezdeményezést, s azóta is próbálják elérni, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a törvényjavaslatukat.

Nem sok sikerrel. A parlamenti többség nemhogy tárgyalni nem akar róla, még napirendre sem engedi venni a javaslatot. Igaz, így történik ez a legtöbb ellenzéki törvénykezdeményezéssel, ám az állambiztonsági nyilvánosság esetében különösen kirívó a kormánypártiak ellenállása.

Fedőneve: állambiztonság. A titkosszolgálatok irányítása 1990 után is a régi kezekben maradt

Hiába ígérte meg az Orbán-kormány többször is - legutóbb a 2018-as választások előtt -, hogy hamarosan teljes körűen kutathatók lesznek az ügynökakták, a rejtélyes mágnesszalagokon tárolt adatok ismerete nélkül továbbra sem tudható, hogyan mentették át magukat az állampárti állambiztonság emberei a rendszerváltás után a jelenleg is működő nemzetbiztonsági szervek tagjai közé.