Fidesz-rohammal indult az év – 2021 krónikája: Magyarország, 1. rész
A kormánypárt folytatta hatalmának kiterjesztését, felkészülve arra az esetre is, ha vereséget szenved a tavaszi országgyűlési választásokon. Felidézzük az első negyedév legfontosabb hazai eseményeit.
Január 2.: Varga Zs. András átvette a Kúriát
Ítélkező bírói posztot soha nem töltött be, a jogállamot egyszerűen jurisztokráciának nevezi és joguralomnak tekinti Varga Zs. András, aki alkotmánybíróból lett a Kúria elnöke. Kinevezése érdekében törvényt is módosított a parlament, kilenc évre bebetonozva Orbán Viktor jelöltjét.
Az év során úgy alakították a szabályokat, hogy számos más posztot is hosszú évekre a mai kormány lekötelezettjei tölthessenek be. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság éléről lemondott a kormány szándékait minden esetben híven követő Karas Monika, aki 12 évre az Állami Számvevőszéknek az az alelnöke lesz, aki helyettesítheti majd az elnököt. Az ÁSZ élén jövő év közepéig még a fideszes Domokos László áll, új vezetőt az összes országgyűlési képviselő kétharmadával lehetne csak választani. Karas helyére Áder János államfő december 3-án kilenc évre kinevezte Koltay Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát.
A fideszes tervek szerint várhatóan januártól az Országos Atomenergia Hivatal élére is kilenc évre neveznek ki elnököt, szinte leválthatatlanul. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának az elnökét is kilenc évre nevezték ki. Polt Péter helyét a legfőbb ügyész székében azzal próbálja megőrizni a kormány, hogy immár törvény rögzíti: leváltani is csak kétharmados parlamenti többséggel lehet.