Orbán és Le Pen Budapesten: „Új európai csoportosulás van kialakulóban”
10 perc
2021.10.26. 15:17
Szövetségeseket, és nem klónokat keres Marine Le Pen – mondta a francia Nemzeti Gyűlés párt elnöke, miután találkozott a magyar miniszterelnökkel Budapesten, hogy a kényszer szülte jobboldali együttműködésről tárgyaljanak. Orbán Viktor ismét a hősüknek nevezte Matteo Salvinit, az olasz Liga elnökét.
Közös sajtótájékoztatót tartott kedd délután Orbán Viktor és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Gyűlés, az egykori szélsőjobboldali Nemzeti Front utódpártjának elnöke a Karmelita kolostorban. A politikusok egyhangú állásfoglalásának központjában az állt,
hogy meg kell menteni Európa szuverén nemzeteit az EU vezetésének elnyomásától, legfőképpen a migrációtól.
Orbán október 23-ai beszédéhez hasonlóan úgy fogalmazott, hogy az EU-s „ideológiai nyomásgyakorlás” gyakorlatilag egy új Brezsnyev-doktrínát jelent. Ez alatt azt értette, hogy ugyan nem szovjet tankokkal, hanem olyan eszközökkel, mint például a jogállamisági eljárás, de az Unió célja az, hogy a nemzeti pluralitásra fittyet hányva egy homogén ideológiai közeget alakítson ki.
A magyar miniszterelnök azt mondta Marine Le Penről, hogy hatalmas érdemei vannak abban, hogy a föderalista Európával, a migrációval és a globalizációval szemben kritikus tábor alakult ki a kontinensen, ez pedig megkerülhetetlenné vált.
A (szélső)jobboldali politikusok partnerkeresésével kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott:
európai politikai agglegények lettünk.
Szerinte az Európai Néppárt, amelyből a Fidesz távozott, a „baloldali ideológia hálójába kerül”, és új csoportosulás van kialakulóban, ennek jegyében írt alá 15 jobboldali párt egy közös nyilatkozatot júniusban. „Az volt a jégtörés”, a mostani találkozó pedig ennek a munkának fontos állomása – tette hozzá. Egy későbbi kérdésre, hogy milyen reformokat látna, diplomatikusan azt válaszolta: jövő áprilisra lehet eredménye az EU jövőjéről szóló vitáknak, ezeknek a központjában a migráció, mint „be nem gyógyuló nyílt seb áll majd.” Szerinte a német választásokon a jobboldali CDU veresége hatással lesz az egész európai jobboldalra, és létre kell jönnie egy olyan szerveződésnek, amely megoldásokat keres a problémákra, és nem csak beszél róluk.
Orbán hozzátette, hogy szolidárisak Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, aki akár 15 év börtönt is kaphat egy menekülthajó feltartóztatásával kapcsolatos közvetett emberölési vádak miatt. A miniszterelnök szerint „Salvini úr a mi hősünk”.
Marine Le Pen osztotta Orbán szavait, szerinte az ezeréves államok, mint Franciaország és Magyarország fel kell lépjenek a totalitárius rendszerek ellen, kiváltképp októberben, az 1956-os évforduló idején. Szerinte Európa „az a civilizáció, amely felfedezte és beragyogta a világot”, most azonban az EU pont ennek a kontinensnek a sokszínűségét akarja elnyomni. A lengyel alkotmánybírósági vitára rácsatlakozva hozzátette:
Az alkotmány elsődlegességének csatája vár Franciaországra is.
Le Pen a migrációról beszélt a legtöbbet: szerinte Orbán Viktor és a történelmi leckék együtt segítettek Magyarországnak megvédeni Európát, a magyaroknak pedig azt üzente, hogy „tartsanak ki”. Az együttműködési megállapodásról pedig azt mondta: Európa képes kell, hogy legyen a helyi értékekre helyezni a hangsúlyt, és ha jövő áprilisban elnök lesz, a szuverén európai törekvéseket fogja támogatni. Ugyanebben a szellemiségben, amikor arról kérdezték, mit szól a magyarországi „homofóbtörvényhez”, azt mondta:
Eszébe sem jut, hogy eljöjjön ide igazságot és leckét osztogatni, mint egyes újságírók és politikusok teszik. A nemzetek szuverenitását védi, és szövetségeseket, nem klónokat keres – tette hozzá diplomatikusan.
Arról, hogy kit támogat, Le Pent vagy Eric Zemmourt, Orbán annyit mondott:
tiszteljük a francia népet és nem foglalunk állást a rájuk vonatkozó kérdésekben, de a magyar, mint magányos nép, minden gesztust és kiállást értékel.
Orbán arról is beszélt, hogy az energiaár ma kétszer olcsóbb Magyarországon, mint Európában, bár a magas üzemanyagárral mi is küszködünk és nemzeti hatáskörben, de az unióval egyeztetve keressük az eszközöket, hogy orvosoljuk. A miniszterelnök szerint azonban ennél is sokkal rosszabb fog bekövetkezni, mivel olyan klímaszabályozási csomag van most az EU asztalán, amely a teljes európai középosztályt tönkreteszi majd azzal, hogy lényegében bevonják őket a kvótakereskedelembe. Decemberben döntenünk kell arról, hogy megengedjük-e Timmermans úrnak, hogy ilyen javaslatokat fogadjanak el, és kértem Le Pen asszonyt, hogy segítsen nekünk és védjük meg a középosztályt – tette hozzá.
Marine Le Pen annyit tett hozzá, szerinte a javaslat a szegényeket is érinti és ő egyébként a maga részéről javasolta, hogy az üzemanyag áfája 5 százalék legyen. Azt is elmondta, hogy az Európai Unió olyan háborút folytat, amely csak a szén-dioxid-kibocsátást veszi figyelembe, miközben az atomenergia ellen van, holott az bocsátja ki a legkevesebb szén-dioxidot, így nem azt nem szankcionálni kellene, hanem támogatni.
Mit keres most egy Le Pen Budapesten?
Marine Le Pen neve, illetve egészen pontosan a Le Pen vezetéknév maga közel negyven éve jelent egyet a francia szélsőjobbal. A most Budapestre látogató politikus édesapja, Jean-Marie Le Pen 1972-ben alapította meg Nemzeti Frontot, amely a kezdetektől fogva a nacionalizmus és a migrációellenesség köré építette a narratíváit. Jean-Marie Le Pen maga egyébként inkább az extrémjobb határát súrolta, rendszeresen tett holokauszttagadó („a gázkamrák csak történelmi apróságok”), antiszemita, rasszista („túl sok a nem fehér játékos a fociválogatottban”) és idegengyűlölő megjegyzéseket.
Mindezek ellenére az 1980-as évektől kezdve meghatározó volt a francia politikában, 2002-ben pedig a teljes francia közélet összefogott a radikalizmus ellen, amikor bejutott az elnökválasztás második fordulójába (ahol végül összesen 18 százalékot szerzett Jacques Chirackal szemben). Le Pent a nyugat-európai szélsőjobboldali populizmus első sikeres képviselőjeként tartják számon.
Jean-Marie Le Pen 2011-ben mondott le a párt vezetéséről, a tagok pedig lányát, Marine Le Pent választották a helyére. Bár őt sem kellett félteni a muzulmánellenes kijelentésektől, apjánál emberarcúbb politikusként mutatkozott, a 2012-es elnökválasztáson pedig harmadikként futott be, jobban teljesítve, mint pártja 5 évvel azelőtt. A sikeres EP-karriert befutó apjával ellentétben pedig elzárkózott az együttműködéstől a görög Arany Hajnallal, vagy éppen a Jobbikkal.
2017-es ambícióiban már az is segített, hogy megosztó kijelentései miatt 2015-ben kizárták (kizáratta) apját a Nemzeti Frontból, az európai migrációs krízis miatt pedig kontinensszerte felerősödött a szélsőjobb. Emmanuel Macront végül csak az első fordulóban sikerült megszorongatnia (három százalékkal szerzett kevesebbet), a második körben gyakorlatilag kétharmaddal kapott ki, amely ugyan a legmagasabb Nemzeti Front-eredmény volt valaha, mégis megmutatta, hogy az euroszkeptikus szélsőjobb nem juthatott komoly pozícióba Európa szívében.
Ezt Le Pen észlelte, 2018-ban pedig – nagyon hasonlóan egyébként a Jobbik fordulatához – szakított a párt gyökereivel, és Nemzeti Gyűlés néven néppártias irányt vett. Ő maga többször kereste a kapcsolatot az Európai Néppárton belül fokozatosan a jobbszélre szoruló Orbán Viktorral is. Ám az, hogy a Fidesz elnöke Budapesten fogadja Marine Le Pent, néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna annak ellenére, hogy az európai szélsőjobboldallal már jó ideje kokettál a magyar miniszterelnök. Ez azonban egy igen tág és sokszínű társaság, amelynek az összefogását belső ellentétek is nehezítik – azt a magyar miniszterelnök is tudja, hogy a francia szélsőjobb legendás családját nem mindenki látja szívesen.
Jóllehet Orbán igyekszik megszilárdítani a vezető szerepet ebben a formálódó együttműködésben, azt valójában egy kényszer szülte: a Fidesz eltávolodása az Európai Néppárt fősodrától végül a párt távozásához vezetett, ez pedig komoly érvágás volt, hiszen a konzervatív pártcsalád egyben az EU legerősebb ilyen pártszövetsége, egy ilyen háttér nélkül a magyar kormányfő szerepe is meggyengül partnerei szemében.
Nem véletlen, hogy ma már kevésbé keresi vele a barátságot Matteo Salvini, aki néhány évvel ezelőtt még példaképének nevezte Orbánt, és akivel azóta időről időre egyeztettek, legutóbb idén április elején Budapesten, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök részvételével.
Nem sokkal később azonban Salvini már arról beszélt, hogy ő egy olyan jobboldali pártcsaládot szeretne európai szinten látni, amelyben az Európai Néppárt is részt venne – benne a Fidesszel.
Nem ez volt azonban a legfontosabb jele annak, hogy a Liga elnöke, aki pár éve még az olasz szélsőjobb legnépszerűbb figurájának számított, mára középre húzódva igyekszik biztosítani politikai túlélését. Ez persze az egyre inkább jobbszélre soroló Orbánnal még jól is jöhet, útközben találkozhatnak valahol, a helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű. Salvini ugyanis nem egyszerűen igyekszik középre sorolni, de beállt Mario Draghi EU-barát kormányába is.
Van azonban még egy fontos ellentét a két erős ember között: bárhogyan is állna fel a jobboldal szövetsége, abban mindkettő magának szánná a vezető szerepet, ehhez pedig mindkettőnek a lehető legtöbb támogatóra van szüksége.
A repedező barátság helyett így Orbán új szövetséges után nézett, ez lett Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek párt elnöke, akivel többször egyeztetett a miniszterelnök-pártelnök. Legemlékezetesebb találkozójuk talán az volt, amelyet június végén, a pedofiltörvény keltette vihar miatt vészjóslónak ígérkező müncheni Németország-Magyarország Eb-meccs meglátogatása helyett ejtett meg a két politikus Brüsszelben.
A Le Pennel való együttműködés lehetősége is idén tavasszal jött először elő, amikor még úgy tűnt, hogy az Orbán–Salvini–Morawiecki hármas egyeztetés egy konzervatív EU-pártszövetségről még eredményes lehet. Orbán a szlovák Postoj című lapnak adott interjúban így beszélt erről:
Számol olyan politikusokkal is, mint Marine Le Pen?
O. V.: Az együttműködés mindig több szereplő akaratát jelenti. Egyikünk se léphet föl azzal az igénnyel, hogy csak a hozzá közel álló szereplők vehessenek részt az együttműködésben. Ebbe az együttműködésbe nemcsak a magyar Fidesz hozza be a saját szövetségeseit, hanem a lengyel PiS és Salvini is. Ezt el kell fogadni.
Ezzel azt akarja mondani, hogy számolnak Marine Le Pennel is, tehát olyannal is számolnak, akivel szemben valamikor Ön elutasító volt?
O. V.: Ez a lehetőség a levegőben van.
Le Pen korábbi elutasításának elsősorban nem ideológiai oka volt, sokkal inkább az, hogy a lengyel PiS nem igazán tolerálja a politikus és pártjának jól ismert elkötelezettségét az orosz vezetés iránt. (Ugyanez persze Salviniről is elmondható, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a hármas egyeztetés folytatásából máig nem lett semmi.)
A képet némileg bonyolítja, hogy Orbán nemcsak Marine Le Pennel tárgyal, de azzal az Éric Zemmourral is, aki időközben a francia politikus legfőbb riválisává lépett elő a jövő tavaszi francia elnökválasztás jobboldali jelöltjei között egyre élesebbé váló harcban. Zemmour – ahogy korábban is – részt vett a budapesti demográfiai csúcson is, ahová ráadásul Marion Maréchal, Le Pen egyre népszerűbb, ám a politikától (látszólag) távolságot tartó unokahúga is meghívást kapott. Mindketten komoly riválisai a francia választók szemében a korábbi fényét veszített Marine Le Pennek.
Le Pen népszerűségének visszaesésében szerepet játszott a már említett 2018-as fordulat, hogy kitartva a nacionalizmus mellett, de már nem ellenezve Franciaország EU-tagságát szakított a szélsőjobbos múlttal, Macron 2022-es legyőzéséhez pedig a klasszikus konzervatívokat is szeretné megszólítani.
Ennek a Jobbik esetén is látott útkeresés és népszerűségvesztés lehet a következménye, legalábbis az elmúlt hónapok eseményei alapján: Le Pen támogatottsága a nyári regionális választások előtt a 30 százalékot közelítette, októberre ennek körülbelül felére esett vissza.
Ahogy az lenni szokott a szélsőjobboldalon, a Nemzeti Front okozta hatalmi vákuumot aknázta ki az algériai zsidók gyermekeként migránsgyűlölő publicista és tévés személyiség, Eric Zemmour, aki ugyan be sem jelentette, hogy indulna 2022-ben, máris egálra mérik Le Pennel, és bár szó van arról, hogy összeállnak a választásokra, a Nemzeti Gyűlésnek aligha férne bele, hogy újra magához vonzza az extrém jobboldalt.
Le Pen egyelőre azt mondja, nem foglalkozik „hamar eltűnő harmadik jelöltekkel”, és értékeli, hogy valaki azokat a dolgokat mondja, amit ők húsz éve állítanak. Zemmour azonban nem hordozza magán a Le Pen név stigmáját, a gyűlöletbeszédért többször elítélt médiafigura mostani könyvturnéja pedig egyre jobban hasonlít Donald Trump egykori nagygyűléseire, a párhuzamot pedig ő maga sem utasítja el.
Egy migránsgyűlölő publicista lehet Macron legnagyobb kihívója
Látszólag a semmiből tört előre a francia politikai életben Eric Zemmour, olyannyira, hogy a publicistát már esélyesnek tartják arra, hogy Emmanuel Macron ellenfele legyen a jövő tavaszi elnökválasztás második fordulójában. De ki a gyűlöletbeszédért többször elítélt újságíró, aki nemrég Budapesten is felszólalt a demográfiai csúcson és akinek szélsőséges iszlám- és bevándorlásellenes kirohanásai, leginkább Orbán Viktor megszólalásaiból, ismerősek lehetnek a magyarok számára is.
Orbán pedig láthatóan mindkettejükkel igyekszik jóban lenni: Zemmourral azért, mert esélyesnek láthatja a francia elnökválasztáson, Le Pennel pedig azért, mert mégiscsak egy komoly bázis áll mögötte, egy jól szervezett párttal. A nagy kérdés így is az: a velük való barátkozással többet nyer vagy többet veszít, miközben az európai szélsőjobb vezető szerepét igyekszik megcsípni magának.