Barabási Albert-László: „Úgy gondolok a Covidra, mint a tudomány számára vissza nem térő alkalomra”

6 perc

2021.09.05. 08:10

Az ételen keresztül a szervezetünkbe bejutó molekuláktól a Covid kezelésére hatékony gyógyszerekig, a művészi intézményrendszerek és digitális műtárgypiac hálózatától egy új művészeti ág, a data art létrehozásáig a társadalom, a tudomány, a művészet izgalmas területeit is behálózza a fizikus, hálózatkutató Barabási Albert-László munkássága. Interjú.

hvg.hu: Azt mondja, a koronavírus-járvány hálózati probléma, amihez hálózati szemlélet szükséges. Hogyan vizsgázik a világ, illetve Magyarország ebből a szemléletből?

Barabási Albert-László: Ellentmondásos helyzet, hogy a vakcina által minden eszköz megvan arra, hogy a pandémia ellen harcoljunk, mégis egy új hullámmal állunk szemben, a vakcinát megtagadók hullámával. Bostonban például, ahol 83 százalékos az átoltottság, nincs újabb hullám, Tennessee-ben viszont 20 százalékos átoltottságnál dühöng a járvány, tele vannak a kórházak. A beoltottak is megfertőződhetnek azok miatt, akik nem oltják be magukat. Figyelembe kell venni, hogy a társadalom egy nagy százaléka különböző okokból fél a vakcinától. Jogos félni, de van egy társadalmi kötelezettség is, tehát ha nem oltatom be magam, nemcsak magamnak okozok kárt, hanem a környezetemnek is. Magyarország azáltal, hogy védettségi igazolványhoz kötött nagyon sok tevékenységet, sokat haladt előre.

Ízlésem szerint még fenntartottam volna egy darabig a védettségi igazolványt, ezáltal hatva azokra a tömegekre, akik bizonytalanok, mégis hajlandók elfogadni az oltást a kényelmük érdekében.

hvg.hu: A BarabasiLab elsőként dolgozott a koronavírus gyógyszerek hálózati orvoslás alapján való rangsorolásán. Hogy látja most, hozhat ez áttörést a Covid gyógyításában?

B. A-L.: A bostoni hálózatkutatási intézetben Alessandro Vespignani és kutatócsoportja a Fehér Ház, a WHO számára megjósolta a járvány terjedését, mikor lesz a következő hullám, milyen intézkedések hatékonyak. A szintén az intézeten belül működő BarabasiLab az orvostudomány által már használatos szerek hálózatalapú rendszerezésével-elemzésével vette ki a részét a járványkutatásból.

Új orvosságok keresése nem járható út, ha hónapokon belül kell megoldást találnunk. Rengeteg egészségügyi és biztonsági szűrőn kell átmennie az új kémiai anyagoknak a klinikai jóváhagyásig, az engedélyeztetésig, ami legalább évtizedes folyamat. Ahogy jött a Covid, szinte az első perctől nyilvánvaló volt, hogy rövid távon az a megoldás, ha találunk olyan már létező orvosságot, amelyik alkalmas a kezelésre. Hat-hétezer között mozog azoknak az orvosságoknak a száma, amelyek piacon vannak a világon és alkalmasak lehetnek erre a célra.

A hálózatelmélet eszközeivel megjósoltuk, hogy melyek azok az orvosságok, amelyek a sejthálónak azon könyékét támadják meg, ahol a Covid is támad. Ezt követően bostoni és massachussets-i kollégáink letesztelték először az általunk javasolt, majd a többi orvosságot. A módszertani felfedezés jóváhagyott néhány gyógyszert, amit használtak már koronavírus ellen és javasolt újakat, amelyek egy része klinikai kutatás alatt áll. A munkánk egyik legfontosabb része, hogy sikerült egy módszertant tökéletesíteni és kísérletileg tesztelni, ami a következő alkalommal sokkal gyorsabban bevethető, hatékonyabban használható.

Úgy gondolok a Covidra, mint a tudomány számára vissza nem térő alkalomra.

Ez volt az első pandémia, aminek minden részlete mérve lett, és amire minden ország különbözőképpen reagált. Ennek köszönhetően az emberiség sokkal felkészültebb lesz a következő világjárványra, mert addigra teljesen ki lesz analizálva, mi működött, mi nem.

Túry Gergely

hvg.hu: A pandémia utáni életet is érintő új kutatási területe annak vizsgálata, hogy a környezeti hatások hogyan befolyásolják az egészségünket. Az ételekben lévő molekulák feltérképezésével, a szervezetünkbe kerülő kémiai anyagok hálózatával „hadat üzen” az egészségtelen táplálkozásnak?

B. A-L.: 2011-ben készítettük el az ízek hálóját, de ott csak az ízeket meghatározó illóanyagokkal foglalkoztunk. Jelenleg azoknak az anyagoknak a hálózatát térképezzük fel, amelyek megtalálhatóak az élelmiszerekben. Arról szól a kutatás, hogy a több mint húszezer molekula hogyan kapcsolódik a sejthálóhoz és hogyan befolyásolja az egészséget. Miért fontos ez? Magyarország Európa legelhízottabb és a világ negyedik legelhízottabb országa. A legtöbb halálozás oka – szív-, koszorúér- és cukorbetegség – a helytelen táplálkozásból származik és messze meghaladja már dohányzás által okozott kárt. Lényegében halálra esszük magunkat, nemcsak mennyiségben, de minőségben is.

Magyarország megdöbbentően magas halálozási rátája a koronavírus-járványban szintén ennek köszönhető, javarészt az elhízott, metabolikus szindrómával rendelkező egyéneket vitte el a járvány.

Nemrég jött ki az Egyesült Államokban egy gazdasági tanulmány arról, hogy az elhízás és következményeinek egészségügyi kezelése manapság már háromszor annyiba kerül, mint az egész ország élelmezése. Egy friss felmérés szerint a kalóriabevitel hetven százaléka ultrafeldolgozott élelmiszerekből származik. Nem lehet úgy küzdeni az elhízás ellen, hogy az élelmiszeripar egészségtelen ételeket forgalmaz. Az egész ipar elment egy halálos árversenybe, ami nem az egészségről szól. Az elhízás általában az alsó társadalmi rétegeket érinti, pont azokat, akik részben az ár, részben az elérhetőség miatt nem jutnak hozzá egészséges élelmiszerekhez. A kormány felelőssége, hogy szembeszálljon az iparral, meghúzza a határt és ahogy a cigaretta, úgy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa a rendelkezésekre álló eszközökkel, adókon és szabályozáson keresztül.

hvg.hu: Műhelye a járványon és az élelmiszeriparon túl – és ez sokak számára talán még meglepőbb – a művészethez is adatalapon közelít. Nemrég a Ludwig Múzeumnak adományozta a BarabasiLab NFT munkák gyűjtői hálózatáról szóló művét. Milyen szempontból érdekli az új technológia, mekkora lehetőségeket lát benne?

B. A-L.: A BarabásiLab művészeti programjának szerves része, hogy adatokon keresztül próbáljuk megérteni a művészetet. A magyar és a nemzetközi művészeti háló után a digitális javakhoz kapcsolódó tokenek (NFT) feltérképezése egy újabb lépés ebben a folyamatban. A művészetről való párbeszéd lényegében a humanizmus, a szociológia nyelvén történik, de igazából a meghatározó folyamatok adathálózat alapúak. Hogy ki fontos művész, egy adatalapú döntés manapság piacon: mennyiért keltek el korábban a munkái, hol lett korábban kiállítva, milyen potenciál van benne stb.

Az NFT-világban az az izgalmas, hogy minden adat nyilvános. Az egész kripto-társadalom alapja, hogy a tranzakciók be vannak építve a blokklánc technológiába. Magyarországon először Weiler Péter kezdett el NFT-kel foglalkozni, a BarabasiLab rögtön felvállalta, hogy a születésétől, 2018-tól kezdve az adatok segítségével rekonstruáljuk a teljes piacot. A The New York Times-ban írtam egy cikket arról, hogy amit most látunk az NFT világban, lényegében a megismétlése annak, ami az impresszionisták körében született meg a galériákkal, a műtárgypiaccal. Néhány korai gyűjtő nagy mennyiségben felvásárolta a műveket, megteremtve az érdeklődést a munkásságuk iránt. Az NFT-piac önszervező közösségként indult, majd megjelent néhány nagy gyűjtő az elsődleges piacon, közvetlenül a művészektől vásároltak, aztán kialakult a másodlagos piac új gyűjtőkkel. Az NFT másik vonulata a digitális jogok megszületése. Nem lepne meg, ha tíz éven belül a szerzői jogok, a copyright szerves része lenne az NFT.

Megszokott folyamat, hogy a művészet befogad a tudományból gondolatokat, formákat, de arra nincs igazán sok példa, hogy ez fordítva történik. Valaha képzőművésznek készültem, behoztam mindazokat a módszereket a tudomány reprezentációjára, amit a művészetben tanultam. Egy új terület van születőben: a data art, avagy az adatalapú művészet. Ennek a mozgalomnak az elindítása és formalizálása az egyik célom a következő évben Peter Weibellel.

Túry Gergely

hvg.hu: Miben áll az egész munkásságának kulcsa?

A BarabásiLab praxisa arról szólt, hogy emeljünk be a tudomány területére olyan kutatási témákat, amelyek korábban nem voltak a tudományos kánon részei. Így találtuk meg a hálózatokat, az emberi mobilitást, a sejthálókat, a hálózati orvostudományt. Ezek mind olyan területek voltak, amelyek nem léteztek, mielőtt elkezdtünk volna foglalkozni velük. És ebben a keresésben néha rátrafálunk a jövőre, néha nem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.