Elmaradt a "karanténbaba-boom" – és nem csak a járvány miatt
A születésszám növelésében óriási anyagi ráfordítások árán elért eredményeket elvinni látszik a járvány.
Ha akarom, komoly visszaesés, ha máshogy nézem, akkor egyszerűen csak visszatérés a két évvel ezelőtti szintre
– mondja Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének demográfusa arról, hogy az előzetes adatokból úgy látszik: a koronavírus-járvány kitörése és az ezt követő korlátozások tavaszi bevezetése után kilenc–tíz hónappal kevesebb gyerek születik, mint korábban. 2020 decemberében 7,9 százalékkal kevesebb újszülöttet regisztráltak, mint egy évvel ezelőtt, és a trend január első két hetében is folytatódott (sőt a csökkenés mértéke elérte a 9,4 százalékot).
Az adatok azért csalókák némiképp, mert a viszonyítási alap, 2020 összességében kimagasló év volt: tavaly 92 233 gyerek jött világra, 3040-nel több, mint 2019-ben – ehhez fogható éves adat nem volt 2016 óta. Még látványosabb az eredmény, ha a másik fontos mutatót, az úgynevezett teljes termékenységi arányszámot nézzük. (Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyereknek adna életet.) Tavaly ez a szám 1,55 volt, ami 1995 óta a legmagasabb adat.
Ám az utóbbi évtizedek legjobb termékenységi mutatója mellett sem beszélhetünk látványosan kiugró gyerekszámról.