2255 embert figyeltek meg a titkosszolgálatok 2010 óta bírói engedély alapján

2010 óta “1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig" – ismertette a Facebookon a közérdekű adatigénylésére kapott választ Szél Bernadett független képviselő.

Az ellenzéki politikus a Pegasus-ügyként elhíresült megfigyelési botrány kirobbanása után, júliusban kérte ki az adatokat. A Fővárosi Törvényszék a válaszában – az adatok minősített voltára, vagyis titkosságára hivatkozva – a kérelmeket már nem bontotta szét kategóriák szerint.

Pedig Szél szerint így kiderülhetett volna, hogy “hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés vagy közösség elleni uszítás miatt”.

Az mindenesetre kiderült a válaszból, hogy az elmúlt 10 és fél évben tehát 2255 emberre terjedt ki bírói jóváhagyás alapján külső engedélyhez között titkos információgyűjtés, vagyis ezeknek az embereknek például átkutatták a lakását, lehallgathatták a telefonját, követhették a levelezésüket.

Arra pedig Szél Bernadett külön felhívta a figyelmet: az éves bontásban megkapott adatokból az is látható, hogy

a Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.

A hvg.hu nemrég számolt be egy másik adatról: a fenti bírói engedélyektől független, szintén külső engedélyes, de már az igazságügyi miniszter által engedélyezett nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésekről. Ezekből az elmúlt években egye több volt: idén, a nyár közepéig 928 darab.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Csikász Brigitta - aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt - korábban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.

(Kiemelt képünk illusztráció)