Maruzsa Zoltán: A kormánynak nem célja, hogy lebutítsa a tanárképzést

Az utóbbi hetekben több nyilatkozat is napvilágot látott, amiben egyes megszólalók a kormány tanárképzést érintő terveiről nyilatkoztak. Az írások közös nevezője jellemzően az, hogy rövidebb lesz a képzés, a kormány ezzel és a tartalom nemzeti alaptantervhez (NAT) kötésével a tanárképzés lebutítására készül.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2020 nyarán egyezett meg abban, hogy a tanárképzés 2012-ben kialakított rendszere megérett a felülvizsgálatra. Ez valóban összefüggésben áll a NAT 2020 januári módosításával, hiszen evidens módon a tanárképzés és a NAT tartalmi szempontból összefügg. Amikor például az informatika helyett digitális kultúrára változik egy tantárgy neve, akkor ez a tanárképzésben is meg kell hogy jelenjen, ahogyan például a foglalkoztatási követelményrendszerben is, hiszen meg kell határozni, hogy ezt az új elnevezésű tantárgyat kik taníthatják.

A NAT módosítása mellett az is időszerűvé tette a tanárképzés átalakítását, hogy a 2012-ben kialakított és 2013-ban elindult új tanárképzésben 2018-ban és 2019-ben végeztek az első hallgatók, rendelkezésre állnak tehát az első tapasztalatok, amelyek alapján a módosítások irányáról dönteni lehetett. Az átalakítás irányának meghatározására a két miniszter 3-3 főt delegált a Tanárképzési Bizottságba: a két illetékes államtitkár mellett Hajnal Gabriella, Takaró Mihály, Hankó Balázs és Michaletzky György vett részt a közös munkában.