A kötél volt a "méltó" halál - Az első auschwitzi női transzport története
2 perc
2021.02.01. 10:00
A példátlan tárgyismeretű, empatikus és mértéktartó, ám főbekólintóan szókimondó Heather Dune Macadam új, 999 Fogoly című számos nyelvre lefordított könyvének legnagyobb értéke az, hogy ha nem is millióknak, de legalább ezer embernek visszaadta a halálát azzal, hogy rekonstruálta az életüket.
„Akit felakasztanak, legalább egyénként hal meg.” Kulcsmondata ez a szerzőnek, aki könyve harminchetedik fejezetében sem tud biztos választ adni arra, hogy az Auschwitzban sínylődő Ella Gartner, Regina Safir és Estera Wajsblum közül melyik két fiatal lány nyakára tették rá a kötelet 1945. január 6-án. Ami bizonyos: mindhárman tölténygyári munkások voltak, és méhszorgalommal gyűjtöttek össze annyi puskaport, amivel a „sonderkommandós” férfi társaiknak 1944 végén sikerült felrobbantaniuk a halálgyár egyik gázkamráját. A példastatuáló kivégzés végignézésére a női altábor több ezer rabját kényszerítették, s alighanem jó néhányan irigykedve sóvárogtak a „méltó”, a minden embernek kijáró „saját halál” után. Több millió ember nagyüzemi elpusztításán lehet hitetlenkedni, rémülten borzongani, felháborodni – de átélni nem.