Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány

A magyar és matematika kisérettségin nem szerepelt túl jól a kormány: Szikra Dorottya, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa például arról beszélt, a munkaalapú társadalom programját ugyan konzekvensen végig vitte a kormány (a kitűzött cél teljesítésére jár a csillagos ötös), azonban óriási egyest érdemel azért, ahogy a válság alatt a nehéz helyzetbe kerültekkel bánt. Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa, tudományos tanácsadó szerint az iskolákban a legtöbb szempontból romlott a helyzet, a nemzetközi kompetenciamérésekben úgy nő a rosszul teljesítők aránya, hogy közben a nagyon jóké csökken. Az egészségügyben egészen más volt a három kormányzati ciklus, és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint mindben voltak pozitívumok, a helyzetet beárnyékolták a szerkezeti átalakítások és az egészségügyi tárca folyamatos súlyvesztése. Chikán Attila közgazdász szerint javultak ugyan a kormány által fontosnak tartott makrogazdasági mutatók, de ez mégis a kihagyott lehetőségek évtizede volt. Javított a megítélésen, hogy Raskó György agrárközgazdász a kormány legutolsó koncepciójára négyes fölét adott.

Honnan hová jutott az ország? Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt

Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Úgy gondoltuk, egy évvel a választás, illetve - iskolai hasonlatnál maradva - az érettségi előtt kisérettségiztetjük a kormányt a klasszikus tárgyakból, mint a magyar (társadalom, oktatás, egészségügy), matek (gazdaság), történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet) és idegen nyelv (külpolitika).

De nézzük, hogyan teljesített a kormány történelemből (ami alatt a demokráciát, jogállamot, történelemszemléletet értjük), idegen nyelvből (külpolitikai) és testnevelésből (sport).

• TÖRTÉNELEM

Csizmadia Ervin, politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója:

Az uralkodó mainstream felfogás a demokrácia ügyében – nagyon leegyszerűsítve – a liberális demokrácia, míg a magyar kormány úgy véli, hogy amit ő épít, az a kereszténydemokrácia.

A mainstream felfogásban a jogállam a sajtószabadságot, a kisebbség jogainak védelmét és más hasonlókat jelent. A magyar kormány jogállam-felfogását Szájer József (igen, ő) fejtette ki, mégpedig egy héttel az ereszkaland előtt, a Bayer-show-ban. Mondandója lényege: a jogállam országok szerint mást és mást jelent. Magyarországon a jogállam a jognak és a szabályoknak az uralma az emberek fölött. Azt is mondja, hogy a magyar kormányé teljesen más jogállamfelfogás, mint az EU-é. S valóban – teszem én hozzá -: az álláspontok közelítésére nincs mód, mert a szemléletek nagyon eltérnek.

Csizmadia Ervin: Miért tud immáron tíz éve hatalmon lenni az Orbán-kormány?

Hosszúnak számít 10 év kormányon? Jellemző-e, hogy egy párt hosszú kormányzása idején végig egyetlen ember a miniszterelnök? A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, Csizmadia Ervin hazai és külföldi példákkal ad válaszokat a kérdésekre.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője:

A kormányzás esszenciája, hogy a legfontosabb kérdésekben meg kell teremteni a többség támogatását, ehhez pedig a modern töredezett társadalmakban innovatív politikai vezetésre van szükség. A magyar kormány a nemzeti önállóság programját valósítja meg a XXI. századi értelemben, ami annyit tesz, hogyan megpróbál úgy együttműködni a szomszédos országokkal, hogy közben a magyar önállóságot is erősíti.

„Bár senki sem gondolja, hogy minden tökéletes, a jogállamiság hiányáról szóló kritikákat az ellenzék elsősorban külföldön sikeres politikai termékének tartom, ami egy nehezen igazolható és cáfolható politikai vád.

Miután a kormánynak többször is bizalmat szavaztak az emberek, a többség szerintem nem gondolja, hogy a kormány okozta baj lenne ezen a területen.” Sőt vannak a kormány számára sem kedves bírói ítéletek, ahogy az egy jogállamban lenni szokott.

Lánczi András szerint a NER realitása a háború és az ellenségek

Háború van, azaz a NER-nek ellenségei vannak, ez a realitás, ezzel kell szembenézni, állítja a Magyar Nemzet hasábjain a NER legjobb ismerője, a Corvinus egyetem rektora.