Még egy kormányváltás sem rengethetné meg Pintérék pozícióit az őrző-védő piacon

Megáll-e Pintér és a belügyi körök egészségügyi jelenléte megáll-e a koordinációnál, vagy ennél többről szól ez a kényszerházasság? Miközben ugyanis a járvány – több iparághoz hasonlóan – a magánbiztonsági piac legtöbb szereplőjét is hátrányosan érintette, azok az üzleti körök, amelyeket a szektor valamilyen formában Pintér Sándorhoz köt, nem tűnnek gyengének.

Így lettek szupertitkos katonai bázisok a kórházak Pintér Sándor irányítása alatt

Orbán Viktor a belügyminiszterre bízta az egészségügyet a járványban, Pintér Sándor pedig katonai parancsrendszert vezetett be, régi belügyeseket állítva a kulcspozíciókba.

Éppen ellenkezőleg. A járvány kellős közepén kezdett terjeszkedésbe a harmadik Orbán-kormányt rendészeti államtitkárként erősítő Tasnádi László. A kommunista rendszerben kémelhárítóként dolgozó Tasnádi több szálon is kötődik Pintérhez. Annak első belügyminisztersége idején a belső elhárításnál dolgozott, majd miután otthagyta a rendvédelmet, az akkor Pintér tulajdonában álló Civil Zrt.-nél futott be szép karriert, hogy aztán a harmadik Orbán-kormány idején államtitkárként térhessen vissza.

Amikor 2016 őszén Pintér előterjesztésére rendőr altábornaggyá nevezték ki, az akkor még nagy hatalmú Lázár János nyilvánosan bírálta a kinevezését a kommunista kémelhárító múltja miatt. Belügyi körökben azt beszélik, hogy Lázár kritikája nagyon nem tetszett Tasnádinak, aki egyszerűen megsértődött. A felmentését kérte, Orbán pedig nem marasztalta. Ennek ellenére Tasnádi belügyi befolyása nem szűnt meg – állítják miniszteriális források, példaként hozva fel azt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal élén a közelmúltig az a Kiss Zoltán állt, aki neki köszönhette titkosszolgálati vezetői karrierjét.

Már Pintér Sándor bizalmasa is milliárdos lehet

A belügyminiszterhez hasonlóan korábbi beosztottja, Tasnádi László is az őrző-védő-bizniszben szerzett jól fialó érdekeltségeket. A háromszereplős piacon az állami tenderek jól fialnak.