Dr. Sófi Gyula: A gyerekek 25–30 százalékának van pszichés gondja, és ezen a Covid tovább ront
10 perc
2021.03.08. 04:30
Szorongás, halálfélelem, tisztálkodási kényszer – csak néhány olyan pszichés probléma, amely jelentősen gyakoribb lett a gyermekek és a serdülők között a járvány kezdete óta. Sófi Gyula, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa beszél a krónikus stresszhelyzet maradandó következményeiről, valamint a szülők és a társadalom feladatairól. Interjú.
hvg360: A koronavírus-járvány megjelenése óta folyamatosan azt halljuk, hogy a vírus az idősekre és a krónikus betegekre veszélyes, az utóbbi időben viszont már több szó esik a gyermekek testi és lelki érintettségéről. Gyermekpszichiáterként gondolt erre a járvány kezdetén?
Sófi Gyula: Tavaly tavasszal még nem, mert nem tudhattuk, hogy a járvány meddig fog tartani, pedig éppen az időfaktor az, ami krónikus stresszhelyzetet okoz. Az elején mindenki tiltakozott az ellen, hogy a vírus beépül majd a mindennapi életünkbe, aztán ahogy telt az idő, azt látjuk, hogy egyre inkább hatással van ránk, elfásultunk és kialakultak pszichés és pszichoszomatikus eltérések is. Ez már itt van közöttünk és a gyermekeink között is.
hvg360: Hogyan változik meg egy gyermekpszichiátriai osztály élete a koronavírus-járvány alatt?
S. Gy.: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet már az első pillanatban kijelölt gyermek Covid-központ lett, és mivel a pszichiátriai osztály az intézmény egyik sürgősségi belépési pontja, teljesen megváltozott az osztály működési rendje. Egy fertőzés az egész rendszert pillanatok alatt be tudta volna robbantani, ezért a kórház óriási erőfeszítéseket tett, hogy ez a nagy betegforgalom mellett se történjen meg. Fertőzött gyermekek, ápolók természetesen sajnos itt is voltak, de egyikük sem a kórházban kapta el a vírust, és sikerült időben kiszűrni és elkülöníteni őket.
hvg360: A mindennapi szakmai munkájuk is nehezebb lett?
S. Gy.: Nagyon. Ide a gyermekek és a serdülők pszichiátriai, érzelmi és magatartászavarral, súlyos hangulatzavarral, öngyilkossági gondolatokkal érkeznek. A hőmérőzés, a kézmosás, a teljes védőfelszerelés látványa számukra külön stresszt jelentett, nagyon nehézzé vált az orvos-beteg kapcsolat. Hosszabb beszélgetésekre volt szükség, nehezebben hallottuk egymás szavát, más lett a hangulat, viszont a gyermekek és a szülők is zseniálisak voltak, értették, hogy mindez a biztonságukért van.
hvg360: Milyen nem várt vagy nem azonnal látható hatással van a járvány a gyermekekre?