Jankovics Marcell a pozsonyi csata filmről: Ilyet nem szabad csinálni

Nagyjából két év alatt sikerült összerakni a Toldi-filmet, amelynek a közelgő bemutatója alkalmából adott interjút Jankovics Marcell a Válasz Online-nak. A legendás rajzfilmesnek ez volt az első produkciója, amely színtiszta digitális animáció. Az interjúban azonban nemcsak a saját filmjei kerültek szóba, hanem a nagy vitát kiváltó, pozsonyi csatát feldolgozó animáció is, amelynek az elkészülése „nagyon rosszul” esett Jankovics Marcellnek. Főként a film vizualitása:

A jó szándékot értékelem, de a kivitelezés igénytelensége, a belefektetett rettenetes mennyiségű, hiábavaló munka látványa lehangoló. Nem fognak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni. 

Jankovics Marcell azt mondta, nem ismeri a Magyarságkutató Intézetnél folyó munkát, csak néhány munkatárssal van jóban, de úgy véli:

le kéne vonni a tanulságot, méghozzá belülről, mivel ha az a kör, amely magát hazafinak tartja, csak kívülről kap kritikát, egy idő után elhiszi, hogy a kritika nem is a produktumának szól, csupán a világnézete elleni támadás. 

Alvilági gondolatszörnyek, házmestertudomány - össztűz Kásler Magyarságkutatójára

Szorul a szakmai hurok az áltudományos Magyarságkutató körül. A pozsonyi csatáról készült szakmailag vállalhatatlan animációs film lehet az intézet Mohácsa.

Jankovics Marcell azt mondta, biztos benne, hogy „le lesz szúrva” a véleményéért, de komolyan gondolja: „Magaménak tekintem ezt az országot, épp ezért fontosnak tartom, hogy ilyen dolgok ne történjenek meg benne.”

(Két történész-régész cikkben jelezte szakmai fenntartásait az animációs filmmel szemben, ők már nem dolgoznak a Magyarságkutató Intézetnek.)

Jankovics Marcell az interjúban hangsúlyozta: ő nem állítható csatasorba. Amikor például a Toldi-pályázaton elé tették a feltételeket, nem fogadta el őket, „mert az úgy nem lenne jó”.

Elfogadták és azt mondták, igazam van. Művész vagyok, nem katona. Szolgálom az ügyet, de a magam módján. A világról alkotott képemet a munkámmal akarom képviselni.

Jankovics Marcell beszélt a betegségéről is, azt mondta: „Olyan helyzetben vagyok, amelyből lehet, hogy küzdelem lesz, de lehet az is, hogy hiábavaló küszködés. Nem tudhatom, melyik áll előttem. Utóbbi sem lenne akkora tragédia, hiszen a nyolcvanadik évemben járok.”

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: