A magyar alvilág legjobb hamisítója, a Svéd – Magyar svindlerek, 1. rész

6 perc

2021.02.17. 17:30

Csak kevesen ismerték személyesen, mert kevés emberben bízott meg. Egy szekrény méretű testőr kísérte éjjel-nappal, a kilencvenes években ő állította elő a legjobb hamisítványokat, legyen szó útlevélről, igazolványról, jogosítványról vagy bármilyen okmányról. Megnyerő modora, jó kommunikációja megtéveszthette azokat, akik nem tudták, hogy ő Svéd, az alvilág egyik legjobb hamisítója. A magyar szélhámosokról, svindlerekről szóló cikksorozatunk első része róla szól.

Az új magyar útlevél megfelel a legmodernebb előírásoknak. Úgy is mondhatjuk, hogy a rendőrök jelenleg egy lépéssel megelőzték a hamisítókat – 1999 májusában ezekkel a szavakkal büszkélkedett az Országos Rendőr-főkapitányság akkori vezetője, Orbán Péter. A rendőri vezető nem a levegőbe beszélt, hiszen a lézergravírozott új magyar útlevelet akkoriban a Belügyminisztérium is azzal a kommentárral mutatta be a sajtónak, hogy az a világ egyik legnehezebben hamisítható okmánya. Ezért is okozott döbbenetet, amikor néhány hónappal később a határőrség útlevélellenőrei kiszúrták, hogy a világ egyik legnehezebben hamisítható útlevelét bizony nagyon is hamisítják.

Alvilági történetek

Svindlerek, szélhámosok, svindlik és balhék. A hvg360 új sorozatában Dezső András a múlt század és a jelenkor magyar alvilágában merül el. Meghökkentő vagy éppen tanulságos mesék, zűrös figurák az élet sötét oldaláról.

A hamisítvány, amire 1999-ben, a karácsony előtti napokban bukkantak a határőrök, rendkívül jó minőségű volt. Látszott rajta, hogy a profi, aki készítette, még a hamisítás elleni védelmi elemeit is jól ismerte. Olyannyira, hogy az okmánnyal a világ bármely pontján szabadon utazhatott volna bárki, csak az okmányt jól ismerő magyar határőrök szűrőjén bukott meg, de ez is a szerencsén múlott, mert az útlevélen csak nagyon apró jelek utaltak a hamisításra.

A közhiedelemmel ellentétben a hamis útlevélre nem a bűnözők körében van tömeges kereslet. Ahogy most is, úgy a kilencvenes években és az ezredfordulón is az okmányhamisítók kliensei többségében a gazdasági menekültekből kerülnek ki, akik akár az utolsó fillérjeiket is odaadják az embercsempészeknek és a hamisítóknak csak azért, hogy a nyomorból eljussanak egy gazdagabb országba. Így volt ez húsz-huszonöt évvel ezelőtt Magyarországon is, abban az időszakban a hamisítók vevőkörét leginkább a románok alkották. A lézergravírozott magyar útlevél első hamisítványait is főleg a Nyugat-Európa felé tartó román állampolgároknál találták.