Az angol királynő kedvenc rablógyilkosa, aki megtörte a spanyol világuralmat
425 évvel ezelőtt a panamai Portobellónál horgonyzó hajóján halt meg vérhasban Francis Drake, aki I. Erzsébet anyagi és politikai támogatásával körbekalózkodta a világot. Egyszerre volt világutazó, bűnöző, felfedező, kereskedő, hadvezére és politikus, mint sok hasonló társa, aki kulcsszerepet játszott Anglia újkori felemelkedésében. Nem csoda, hogy a királynő számolt vele: 1580-ban az államkincstár részesedése Drake zsákmányából nagyobb volt, mint a korona többi bevétele összesen!
A korabeli Anglia egyik legszegényebb vidékén, Devon Tavistock nevű településén született valamikor 1539 és 1544 között, 12 testvére közül elsőként. Apja vagyontalan tengerész, farmer és protestáns lelkész volt. A protestánsokat üldöző I. (Véres) Mária uralkodása alatt menekülniük kellett Devonból. Egy kiszolgált bárkában élt a család Kentben.
Érdekes világ volt, amelybe Drake beleszületett. Európának az Újvilággal lebonyolított forgalma néhány évenként megduplázódott. Hatalmas mennyiségű nemesfém áramlott Európába, túlnyomórészt II. Fülöp Spanyolországába. A világtengereket és általában a világot Spanyolország uralta, amely inkább csak kirabolta az Újvilágot, mintsem bekapcsolta volna a világgazdaságba. A vezető nagyhatalom társadalma sokkal korszerűtlenebb, sokkal hierarchikusabb volt, mint a jóval kisebb és gyengébb, de gyorsan polgárosodó Angliáé, ahol az uralkodó hatalmát erősen korlátozta a parlament, és a sokkal inkább számolni kellett a polgárság érdekeivel, mivel a kincstár bevételei nagyrészt polgári vállalkozásokból származtak.
Ez a kapitalizmus kriminális korszaka volt. A jobbágyi rendszerből kiszabadult szabad parasztságtól lényegében elrabolták a földet a növénytermesztésnél jövedelmezőbb juhtenyésztés érdekében. A kisemmizettek kisebbségének éhbér és borzalmas munkakörülmények jutottak, a munkanélküliek és koldusok hatalmas tömegét duzzasztották és drákói törvények hatálya alá estek. A visszaeső munkanélkülieket halállal is büntethették.