Trump utolsó gesztusával Marokkónak adta Nyugat-Szaharát
Először ismerte el az USA hivatalosan Marokkó jogát Nyugat-Szaharára, feladva eddigi semlegességét. Marokkó cserébe normalizálta kapcsolatait Izraellel. Donald Trump egyik utolsó külpolitikai lépése megfosztja az őslakos szaharáviakat az önrendelkezés lehetőségétől, miközben Marokkó autonómiát kínál a stratégiailag fontos területnek.
„Marokkó 1777-ben ismerte el az USA-t, ezért úgy helyes, hogy mi is elismerjük a szuverenitását Nyugat-Szahara felett” – ezekkel a szavakkal jelentette be röviddel a mandátumának a lejárta előtt Donald Trump a nagy horderejű külpolitikai döntést.
Azt nem tette hozzá, hogy egyes vélekedések szerint a Marokkói Szultanátus annak idején, 1777. december 20-án elsőként ismerte el a tengerentúlon létrejött új államalakulatot, az Egyesült Államokat – másfél évvel a függetlenségi nyilatkozat elfogadása után. Trump révén az USA most először adta fel semlegességét a majd fél évszázados nyugat-szaharai konfliktusban, és állt az észak-afrikai szövetségese mellé a függetlenségért harcoló Polisario Front ellenében.
Az ellentételezésként vállalt „aprócska” szívesség Marokkó részéről az volt, hogy beleegyezett a kapcsolatok normalizálásába Izraellel. A háromoldalú alku szerint
az egyezség az úgynevezett Ábrahám-megállapodások része,
melyek keretében tavaly szeptemberben az Egyesült Arab Emírségek, majd Bahrein is rendezte a viszonyát a zsidó állammal. Rabat igazából nem tett nagy engedményt, hiszen Marokkó és Izrael titokban vagy nyíltan évtizedek óta tart fent kapcsolatokat. Tehát korántsem nulláról indulnak, a marokkói kormány mégis – legalábbis egyelőre – kivár a diplomáciai elismeréssel. Ennek oka pedig az lehet, hogy nem tudni, Joe Biden új amerikai kormányzata miként viszonyul a nyugat-szaharai konfliktushoz.
Marokkó is rendezné kapcsolatait Izraellel, Trump területi követeléseket ismert el cserébe
Az egyesült államokkal egyezett meg arról Marokkó, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolataikat Izraellel. Benjamin Netanjahu is üdvözölte a döntést.
Az amerikai elismerésre mindazonáltal aligha kerülhetett volna sor kedvezőtlenebb időpontban. Nem csak azért, mert a döntés megkötheti Biden kezét, hanem azért is, mert tavaly novemberben – hetekkel Trump diplomáciai akciója előtt – harcok törtek ki a marokkói katonai egységek és a szeparatisták között. Először Marokkó indított hadműveletet az ENSZ által ellenőrzött ütközőzónában, és ennek során felszámoltak egy tábort, amelyet békés szaharávi tüntetők hoztak létre azon a főúton, amely Nyugat-Szahara Marokkó által ellenőrzött részét köti össze Mauritániával.