Mi köze a vécétartályomnak az elsivatagosodáshoz?

„Sokkal de sokkal hamarabb fogunk kifogyni a vízből, mint az olajból” – kongatta meg a vészharangot Peter Brabeck-Letmathe, a Nestlé elnöke még 2012-ben a Gazdasági Együttműködési és fejlesztési Szervezet konferenciáján, ahol 2050 (nem túl rózsás) kilátásait latolgatták. Vizet persze nem csak mi használunk, hanem jelentős mennyiség megy el az ipari felhasználásra és a mezőgazdaságra is. A gond leginkább az, hogy

az elmúlt évszázad alatt a vízfelhasználásunk kétszer akkora ütemben növekedett, mint maga a népesség.

Több víz pedig nem lesz ettől a Földön: a vízkészletnek ráadásul csupán néhány százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. Az pedig, hogy ebből egyszerűen csak kifogyunk és víz nélkül maradunk, nem egy távoli rémálom, hanem napjainkban, fejlett nagyvárosok is küzdenek a vízhiánnyal: nagy az esélye ugyanis annak, hogy a klímaváltozás, az egyre csak növekvő népesség, az elavult infrastruktúra, a tudáshiány és pazarló hozzáállásunk miatt vízhiányos városokban fogunk élni.

Bár ezt a helyi hatóságok tagadták, a 17 milliós Isztambul a január eleji hírek szerint akár 45 nap múlva kifogyhat az ivóvízből, a nem megfelelő várostervezés és a rekordalacsony csapadék miatt. És világszerte egyre csak nő a vízforrások iránti kereslet, mostanra pedig már közel 50 ország küzd vízhiánnyal és az emberiség több mint egyharmada vízhiányos régiókban él. A számítások szerint 2050-re 100 országban 1 milliárd embert fog érinteni az elsivatagosodás.

A Föld 20 legnagyobb városából 14 esetében már most is problémát okoz a vízhiány. A városok pedig duzzadnak: jelenleg az emberek 55, 2050-re már vélhetően 68 százaléka fog városokban élni.

A szakértők szerint már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz a vízigény és a vízellátás között.

 

Mennyi vizet fogyasztunk és mivel pazaroljuk a leginkább?

Magyarország szinte egészében a felszín alatti víztartalékokból nyeri az ivóvizet, ami nagy dolog, hiszen az Amerikai Egyesült Államok, Hongkong, Belgium, Németország, de az Egyesült Királyság is rengeteg vizet importál. Bár Budapesten még szerencsére nem a mindennapok része, hogy a létfontosságú intézmények kivételével fejadagra mérjék a vizet, mint ahogy azt Fokvárosban tették, hogy elodázzák a Nulladik Napot, azaz azt az időpontot, amikor egyszerűen elfogy a város vize. Amerikában pedig már most is véres harcok folynak a vízért, azért az erőforrásért, amit már tőzsdére is vittek.

Többek között ezek inspirálták az 50L Home, vagyis „50 literes otthon” globális kezdeményezést, ami azt a célt tűzte ki, hogy szemléletformáló és tudatosságnövelő kampányokkal a háztartások vízfogyasztását 50 liter körül tartsa. Ez pedig nem lesz kis feladat, ugyanis még a nem is annyira vízpazarló magyarok is sokkal több vizet használnak el egy nap alatt fejenként. Ahogy azonban a tippeken keresztül is bemutatjuk, korántsem lehetetlen küldetés.

Az Eurostat január elején közzétett, az EU-s országok vízfogyasztására vonatkozó statisztikái alapján bár a magyarok a középmezőny alján helyezkednek el, ha háztartási vízfogyasztásról van szó, a fogyasztás azonban növekvő tendenciát mutat. Az adatok alapján 35 köbméternyi vizet fogyasztunk egy év alatt fejenként, vagyis nagyjából napi 95 litert. A Fővárosi Vízművek (FV) már nagyobb számról ír: egy ember egy nap alatt 100-150 liter vizet használ el.

Bár a hivatalos adatok korábbiak, azt elég nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus-járvány miatt, mivel a család minden tagja az egész napját otthon tölti, nagyobb fogyasztásról beszélhetünk.

A Forsense Intézet még egy korábbi kutatása arra világít rá, hogy miközben azt gondolja a magyarok többsége, hogy víztudatos és odafigyel a vízfogyasztására, a válaszadók jelentős része nem is tudja pontosan, mennyit vizet fogyaszt, és eléggé alábecsülik ezt az értéket.  Aki pedig takarékoskodik a vízzel, az sem elsősorban a környezetvédelem miatt teszi, hanem spórolni akar. Ők a kutatás szerint inkább az alacsony végzettségűek és a 65 év felettiek.

Hogy milyen tevékenységekre megy el a legtöbb víz? A FV szerint ez így oszlik meg nagyjából a háztartási fogyasztás Magyarországon:

• fürdés – 75-95 liter
• zuhanyozás – 20-40 liter
• WC-öblítés – 11-26 liter
• mosogatás – 40 liter
• mosógép – 120 liter

A Vízművek arra is felhívta a figyelmet, hogy

egy nem teljesen elzárt, lassan csöpögő csap egy nap alatt, akár 40-120 litert (vagyis akár a napi teljes vízfogyasztásunkat) is elpazarolhatja.

Hogyan fogyasszunk kevesebb vizet otthon?

A vízhasználatunkon leginkább a konyhában és a fürdőszobában tudunk változtatni. Már csak azzal litereket spórolhatunk, ha tartunk a hűtőben egy üveg vizet ahelyett, hogy folyatnánk azt a csapból, mire kellően hideg jön – javasolja a Kislábnyom.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy számítások szerint egy átlagos európai egy nap 1 liternyi vizet feleslegesen forral fel – ez így nem csak a lefolyóba öntött víz, de energia is.

A zöldségeket és a gyümölcsöket ne folyóvízben, hanem egy csöpögtető edény segítségével mossuk meg.

A kézmosás most az, amivel nem szabad spórolni. Arra azonban ügyeljünk, hogy miközben legalább 20 másodpercig, alaposan beszappanozzuk a kezünket, zárjuk el a csapot.

 

Fürdés helyett zuhanyozzunk: a számítások szerint egy fürdés alkalmával körülbelül 200 liter meleg vizet használunk el. Egy átlagos zuhanyfej percenként 12-15 liter vizet fogyaszt, így 5 perc alatt nagyjából (csak) 60-75 liternyi vizet folyatunk el.

Ha fogmosás közben elzárjuk a csapot, és egy pohár vízzel öblítünk, naponta akár 40 liter vizet is megspórolhatunk. Ugyanígy figyeljünk oda a víz folyatására arcmosás vagy borotválkozás alatt.

Hatalmas annak az ökológiai lábnyoma, ahogyan kezeljük és legfőképpen mossuk a ruháinkat: a mosógépet rakjuk tele ruhával, egy-két ruhadarabért felesleges egy félprogramot beindítani.

Takarékos, ún. vízáramlás-szabályozó konyhai és fürdőszobai csapokkal például a víz- és energiahasználatunk akár 30 százalékát megspórolhatjuk. De az IKEA például kínál olyan konyhai csapot, ami úgy lett kialakítva, hogy 40 százalékkal csökkentse a vízfogyasztást, miközben a víznyomás ugyanolyan marad.

Kézzel vagy géppel jobb, ha mosogatunk? Az új mosogatógépek feleannyi energiát, hatodannyi vizet, és kevesebb mosogatószert használnak egységnyi mennyiségű koszos edény elmosogatásához, mint egy átlagos, de még a legkörnyezetbarátabb, legspórolósabb kézzel mosogató ember. Arra viszont mindenképpen figyeljünk, hogy pakoljuk tele a mosogatógépet, mert a legtöbb, akármennyi mosatlan van benne, ugyanannyit fogyaszt. És a gépi mosás mellett teljesen felesleges előre, vízzel elöblíteni, előmosogatni a koszos edényeket.

Ha pedig kézzel mosogatunk, azt semmiképp ne folyó vízben tegyük: engedjük tele forró vízzel a tálcát, ha csak egytálcás a mosogatónk, akkor egy külön edényben oldjuk meg az edények öblítését.

Ha folyik, vagy csöpög a WC-tartály, havonta akár 2 köbméter vizet is elfolyathatunk úgy, hogy észre sem vesszük, ez egy év alatt akár 15 ezer forintunkba is kerülhet.

A WC öblítésénél már az is sokat számít, ha van külön kis-, illetve nagyöblítés funkció. A számítások szerint, ha beruházunk egy kis-, és nagyöblítés funkciós WC-re, már egy év alatt megtérül ennek az ára, ha két személy használja.

De ugyanígy vannak már kifejezetten víztakarékos WC-tartályok: bár egy ilyen esetben extra tárolóhelyre van szükség, már van arra is megoldás, hogy a mosdó vizével öblítsük a vécét. De van olyan opció is, ahol is maga a kézmosó a WC-tartály tetején helyezkedik el: így akár az elhasznált víz 70 százalékát is meg lehet spórolni.

Az edények öblítése vagy a fürdés során keletkezett vizet akár egy vödör segítségével használhatjuk a WC öblítésére is – hiszen a háztartásokban alapjáraton egyébként ivóvíz minőségű vízzel öblítjük a vécét.