Biblia, bojkott, bálok, törés-zúzás az amerikai elnöki beiktatások történetében
Évszázadokon át alakult ki és színesedett az új amerikai elnök beiktatásának ceremóniája, és időnként hozott bizarr, szokatlan, rendkívüli elemeket is.
Az első amerikai kongresszusi és elnökválasztás, 1788-1789 fordulóján, majdnem egy hónapig tartott. Az nem volt kétséges, hogy a függetlenségi háború irányítója, George Washington lesz a fiatal állam első vezetője: végül mind a 69 elektor rá voksolt, az alelnöke pedig az akkori szabályok szerint a 34 szavazattal második John Adams lett.
Az 1787-ben elfogadott alkotmány 1789. március 4-én lépett életbe, aznap, amikor az elnököt és alelnököt be kellett volna iktatni. A szavazatszámlálás azonban elhúzódott, így Washington és Adams csak április 30-án tette le a hivatali esküt.
A járvány és a zendülés árnyékában visszafogott elnöki beiktatás lesz Washingtonban
A koronavírus-járvány miatt amúgy is kevés ember előtt tartották volna Joe Biden mai beiktatását Washingtonban, ám a Capitolium két héttel ezelőtti ostromából okulva sokkal több lesz a fegyveres katona, mint a meghívott résztvevő.
Az utódaik már pontosak voltak. A beiktatás napját az 1933-ban ratifikált huszadik alkotmánykiegészítés tette át január 20-ára, az eskütételt pedig pontosan déli 12 órára. A demokrata Franklin Delano Roosevelt így először még a későbbi, az 1937-es, második mandátuma kezdetén viszont már a korábbi dátumon lépett hivatalba. Ha január 20-a vasárnapra esik, akkor az elnök szűk körben teszi le a hivatali esküt, s azt másnap ismétli meg a szokásos nagyszabású körítéssel.