Kerezsi Klára: A kelet-európai országokban bocsánatos bűnnek tartják a korrupciót

HVG: A kriminológusok tényként beszélnek arról, hogy a bűnözés csökkent, éspedig nemcsak Magyarországon, de világszinten is. Tényleg hihetünk a számoknak?

Kerezsi Klára: Az emberek valóban nem nagyon akarják ezt elhinni. Az Országos Kriminológiai Intézetben mi is végeztünk ezzel kapcsolatban lakossági kutatást, amiből kiderült, hogy a megkérdezettek nincsenek igazán tisztában a számokkal. Volt, aki mindössze tízezerre tippelte az évente ismertté vált bűncselekmények számát, ami nyilvánvalóan irreálisan alacsony egy tízmilliós országban. De még ő is úgy gondolta, hogy ez sok, miközben évi 200-220 ezer bűncselekmény történik.

A szubjektív biztonságérzetnek a legkevésbé van köze ahhoz, hogy valójában milyen mértékű a bűnözés. Egy ember biztonságérzetét leginkább az határozza meg, hogy ő maga hogyan érzi magát a világban.

HVG: És a kutató mennyire bízhat meg a hivatalos bűnügyi adatokban?

K. K.: Nagyon különböző lehet az egyes országok statisztikai módszertana. Magyarországon, ahol 1880 óta regisztrálják az adatokat, a nyomozás végén kerül be egy-egy bűncselekmény a statisztikába, szemben például az angolokkal, ahol a bűncselekmény elkövetésekor. Emellett vannak olyan országok, ahol az emberölési kísérleteket is az emberölés adatai közé számolják. De

bármelyik statisztikát nézzük, mindegyik a bűnözés csökkenését mutatja.

Ezeken a statisztikákon kívül a kutatók mindenütt a világon igyekeznek kiegészítő információkat is beszerezni. Ilyenek például az egyre népszerűbb áldozati, lakossági felmérések is, amilyet az OKRI is végzett. Ezekben az embereket kérdezik meg arról, hogy az adott évben milyen tapasztalataik voltak a bűnözéssel kapcsolatban, váltak-e áldozattá, milyen kár érte őket. Ezeket az adatokat nagyon jól lehet használni arra, hogy ellenőrizzük a hivatalos bűnügyi statisztikák alakulását.