Humanitárius katasztrófával fenyeget a Nobel-békedíjas etióp kormányfő háborúja

Két kopasz harca a fésűért – így summázta röviden egy megfigyelő az Etiópia és Eritrea határán lévő Badme falucskában 1998-ban kitört fegyveres összetűzést. A kopár hegyvidéken lévő településért folyó csata kétéves háborút és két évtizedes ellenségeskedést indított el, ami százezer katona életét követelte, és mindkét országot szinte kivéreztette. A háborúban szolgált egy fiatal rádiós is, aki egy alkalommal elhagyta a búvóhelyét a jobb vétel reményében, de mire visszatért, az egységét egy tüzérségi találat kifüstölte.

„A háború maga a pokol!” – így nyilatkozott később az egykori rádiós, aki nem más, mint Abiy Ahmed, Etiópia miniszterelnöke. Az Eritreával 2018-ban békét kötő és ezért tavaly Nobel-békedíjjal jutalmazott Abiy a múlt héten mégsem látott más megoldást, mint hogy csapatokat küldjön a Tigré Népi Felszabadító Front ellen (TPLF), amely az Etiópia északi részén lévő, Eritreával határos szövetségi államot irányítja.

Ahmed Abiy: Etiópia első oromo és muszlim kormányfője

Történelmi esélynek tartják Afrika második legnépesebb országa, a 105 milliós Etiópia számára, hogy Ahmed Abiy Ali ülhetett a miniszterelnöki székbe. A kontinens legfiatalabb, 41 éves kormányfőjétől azt várják, hogy kibékíti a kelet-afrikai ország etnikai ellentéteit, mert azok akár Jugoszlávia-típusú széteséshez is vezethetnek. A HVG 2018 áprilisában készült portréja az akkor kormányfővé lett, most Nobel-békedíjat kapó etióp politikusról.

Abiy azzal vádolta a tigré szervezetet, hogy megtámadta az etióp hadsereg egyik támaszpontját, amit ő a vörös vonal átlépésének nevezett. A több mint egy hete tartó harcok egyre súlyosabbak, több tucat halottról és több száz sebesültről érkeztek hírek. A kormányfő vasárnap leváltotta a hadsereg főparancsnokát, és a helyettesét léptette elő, ami része a hadvezetés azon átalakításának, hogy a Tigrével szembeni leszámolás hívei kerüljenek csúcspozíciókba.