Hiába morogtak az MNB-ben, az MSZMP az államcsőd szélére vezette az országot
Bár a fő gazdasági döntéseket az 1970-es és az 1980-as években a párt csúcsszervei hozták meg, a szakapparátus olykor tiltakozott. A Magyar Nemzeti Bank középvezetői például többször is felléptek a túlzott eladósodás ellen.
Magyarországot 1971-től a legnagyobb titokban adósították el. „Kár azzal traktálni az embereket, amin nem tudnak változtatni” – idézte fel a legfelső körök korabeli felfogását nyugdíjba vonulása után Havasi Ferenc, aki 1978 és 1987 között az MSZMP gazdaságpolitikai titkára volt. Az egykori kőművessegéd egész pályáját a pártapparátusban töltötte, ám nagy erőfeszítéseket tett, hogy a gazdasági összefüggéseket megértse.
Az idén februárban elhunyt jogtudós, Sárközy Tamás szerint a nadrágja sajátos lejtése miatt csak Gatyás becenéven emlegetett politikus személyével jellemezhető időszakra esett a tervgazdaság súlyos eladósodása. Hozzá futottak be az első figyelmeztetések is a Magyar Nemzeti Bank munkatársaitól, akik a frontvonalban, azaz a nemzetközi pénzpiacokon érzékelték, mikor s mennyire került veszélybe az ország fizetőképessége.
Az idő tájt kizárólag az MNB vett fel devizahiteleket, amelyeket aztán a kormány a párt által elfogadott ötéves terv céljaira költött el. Akiknek az ehhez szükséges dollárt, nyugatnémet márkát, japán jent elő kellett teremteniük, nem hallgatták el aggodalmaikat. Bár fegyelmezetten végrehajtották az utasításokat, éltek a morgás jogával.