Még mindig nem használjuk ki a távgyógyításban rejlő lehetőségeket
A pandémia miatt Magyarországon is felgyorsult a telemedicina fejlődése. Sőt igazából most indult el; az állami szektorban eddig a jogszabályi feltételek sem voltak adottak.
A koronavírus-járvány, illetve a járvány elleni védekezés igényei az élet minden területén évekkel lökték előre a digitalizációt és az elektronikus megoldások használatát. Nincs ez másként az egészségügyben sem, ahol egy csapásra nem lehetőség, hanem kényszer lett a telemedicina, avagy távgyógyítás megoldásainak alkalmazása. Az is hamar kiderült, hogy Magyarországon a már rendelkezésre álló lehetőségek sem voltak kihasználva.
A háziorvosok például legalábbis előzetes diagnózisokat fel tudnak állítani telefonos beszélgetés alapján, a felírt gyógyszerek receptjét fel tudják tölteni a felhőbe, a patikák pedig ennek alapján ki tudják adni a készítményeket a pácienseknek. Mindez persze csak a távgyógyítás legfapadosabb verziója.
Bővíti a távgyógyítást Kásler Miklós
Diagnózison és terápiás javaslaton kívül ezután tanácsot és beutalót is adhat, gyógyszert is felírhat távgyógyítás során az orvos egy új rendelet értelmében.
A telemedicinának csak egyik formája vagy vetülete a valós időben az orvos és a beteg közt zajló telefonos vagy videóhívás. Bármiféle telemedicinaszolgáltatás központi része a különféle egészségügyi adatok tárolása, továbbítása és megosztása. Magyarországon 2017 óta működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), ez kezeli az állami egészségügyben a betegekről keletkező összes adatot, így az elektronikus recepteket is.