Bárhogy alakul is a járvány, árcsökkenésre semmi remény a lakáspiacon

Megcsalták borús előérzeteik azokat, akik az ingatlanpiac összeomlását várták a járvány márciusi kitörésekor. Pedig e szektor, hétéves szárnyalás után, már 2019-ben a soron következő ciklikus visszaesés finom jeleit mutatta: csökkent a tranzakciók száma, főleg a túlárazott Budapesten, ahol tavaly közel 20 százalékkal kevesebb üzletet kötöttek, mint egy évvel korábban.

Idén nyáron azonban újra felpezsdült a piac, így aztán – írja legutóbbi elemzésében a Duna House – augusztus végéig „csak” 17 százalékkal kevesebb tranzakció köttetett, mint 2019-ben. A társaság úgy kalkulál, hogy ha a vírus második támadása nem hoz újabb karantént, az év végére körülbelül 130 ezer lakás cserélhet gazdát a korábban várt 150 ezer helyett.

A koronavírus sem tett be az ingatlanpiacnak

Hogyan kellene átalakulnia az otthonunknak, hogy napi 24 órában használhassuk egy újabb karantén esetén? Min kellene változtatni ahhoz, hogy hatékonyan oldhassuk meg a társadalmi elszigetelődést? És ha a metrócsempét a nyers húsok fogyasztásakor kapott betegségeknek, a nyolcvanas évek szőrös vécéülőkéit meg az antibiotikumoknak köszönhetjük, vajon mit hoz majd a koronavírus?

A mozgolódást mutatja az is, hogy augusztusban – ami pedig hagyományosan a szabadságok ideje – 11 százalékkal több jelzáloghitelt vettek fel, mint tavaly ugyanekkor: összesen 77 milliárd forintot. A babaváró hitel népszerűsége pedig csak egy pillanatra torpant meg a tavasszal, az első fél évben több mint 300 milliárd forintnyit vettek fel belőle, miközben lakáshitelből ebben a hat hónapban ennek alig több mint a dupláját, mintegy 700 milliárdot.