Tömeges leépítés és több száz milliárdos lánctartozás is sújtja az építőipart
Mivel az önkormányzati megrendelők szép lassan eltűnnek, a befektetők pedig a járvány miatt kivárnak, a hazai építőipar sorsa nagyrészt az államtól függ. Ráadásul a számlák kifizetésének csúszása miatt az év végéig több mint 250 milliárd forintnyi tartozás halmozódhat fel az ágazatban.
Nagy pofont kapott az építőipar a kedvezményes áfa év eleji kivezetésével, majd a koronavírus adta neki a másikat. „Jelenleg 19 százalékkal kisebb a rendelésállomány, mint egy éve. Az önkormányzatok eddig feleannyi munkát adtak az ágazatnak, mint tavaly.
Szerencsére az állami megrendelések nem csökkentek, de így arányuk jócskán az eddigi 60 százalék fölé emelkedett
– mondja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.
KSH: Ötödével csökkent az építőipari termelés
A gyógyszeripar és a pénzügyi szektor tudott csak növekedni, a gazdaság minden más ágazatában csak az volt a kérdés, hogy nagyot zuhan vagy kicsit. Az autóipar és a művészet, szórakozás ágazat leállása annál is rosszabb helyzetet okozott, mint korábban gondolhattuk.
Bár a már futó projektek jellemzően nem álltak le, számos befektető kivár az újabbak indításával, hiszen a gazdaságban tapasztalható bizalomvesztés és pozíciókeresés az építőiparra is kihat. Az ősz eleje mindig vízválasztó az építőiparban, de az idén különösen sok múlik a következő egy-két hónapon. „Szeptember–októberben jelenhet meg azoknak a kedvezményezetteknek a névsora, akik állami támogatást kapnak. Várjuk a rozsdatérképet és a kormány által beígért, számunkra remélhetőleg előnyösebb működési környezetet hozó Nemzeti fenntartható építésgazdasági stratégiát is, de mindezeknek leghamarabb 2021-ben lesz érezhető hatásuk” – teszi hozzá.
Másfélmillió európai vesztheti el a munkáját az építőipar összeomlása miatt
Később éri el Magyarországot az építőipari válság, mint Európa legnagyobb részét, de lassabb lesz a kilábalás is az Euroconstruct szerint.
Az idő pedig sürget, hiszen ha a rendelésállomány tovább csökken, az eddigi tízezer fős leépítés után tömeges elbocsátások kezdődhetnek a mintegy 325 ezer főt foglalkoztató ágazatban. A leépítések elsősorban a szakképzetlen munkaerőt érintik, mert mérnökökből például még mindig hiány van.