Van két rossz hírünk a magyar mobilnetről: lassabb és drágább

A magyarországi mobilszolgáltatást két évtizede a szolgáltatói reklámok sorolták az élvonalba, néhány éve pedig már nemzetközi felmérések is. Négy éve arról szóltak a hírek, hogy az itthoninál csak az innovációban közismerten előrébb járó Dél-Koreában és Szingapúrban gyorsabb a mobilinternet. Akkor az OpenSignal elemzőcég 26,1 megabites átlagos letöltési sebességet kalkulált a magyar felhasználóknál, miközben Dél-Koreában 41,3 Mbps, Szingapúrban pedig 31,1 Mbps volt ez az érték.

Az utóbbi értéket az idén már sikerült beérniük a hazai hálózatoknak. Csakhogy, mint az aktuális jelentésből kiderül, a magyarországi 31,7 Mbps már csak a világranglista 17. helyére elég – Szingapúr már 47,5 Mbps sebességnél jár, a kanadaiakkal közel holtversenyben élen járó dél-koreai polgárok pedig átlagosan másodpercenkénti 59 megabites sebességgel netezhetnek. (A Speedtest sebességmérő szolgáltatás frissebb, júliusi táblázatában 41,5 Mbps a hazai mobilos átlagtempó, ám ez ott a globális rangsornak csak a 37. helyéhez elég.)

Az év első hónapjainak mérései alapján készült OpenSignal-tanulmányból ráadásul az is kiderül, hogy az elmúlt egy évben trendforduló történt: miközben a száz vizsgált ország szinte mindegyike fejlődni tudott, nyolcban csökkent a letöltési átlag, köztük – Srí Lanka, Malajzia és Svédország mellett – Magyarországon is.

Hogy négy év alatt mindössze 5,5 megabitet sikerült előrelépniük a magyar szolgáltatóknak – ami inkább mondható stagnálásnak, mint fejlődésnek –, az aligha független a távközlési cégekre tíz éve, az Orbán-kormány által 2010 őszén kirótt különadótól. Az éves szinten több tízmilliárdos pluszteher törvénybe foglalásakor több szolgáltató is aggályait fejezte ki. Az adó összegének nagyjából felét befizető Magyar Telekom akkor úgy fogalmazott, hogy „az elvonás kedvezőtlenül hathat az iparág és azon keresztül az ország versenyképességére”, melyben „a telekommunikációs beruházások és fejlesztések – különösen a vezetékes és mobil széles sávú hálózatok kiépítése – kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be”.

A közösségi fórumokon és blikkfangosabb sajtócímekben ezt úgy ültették át a köznyelvbe, hogy „lassulhat a mobilnet Magyarországon”. Tíz év távlatában lassulni éppen nem lassult, sőt a 17. hely nem drámaian rossz, de egyértelmű, hogy ez már nem az élvonal. A Magyar Telekom sajtóosztályán tíz év elteltével már nem emlegetik a különadó hatását, kérdésünkre a mellékelt táblázatban összefoglalt adatok, különbségek ismeretében is azt válaszolták, hogy szerintük Magyarországon „nincs változás a felhasználói élményben”.