Szegény kontra gazdag háztartások: az otthoni légkondi még kevesek kiváltsága
A legfrissebb statisztikai adatok szerint kisebb a különbség az eltérő társadalmi rétegek háztartásainak felszereltsége között, mint ahogy arra a jövedelmi viszonyaik alapján számítani lehet.
A nélkülözés – szakszóval depriváció – mértékének megállapításánál régóta használt mutatószám a háztartások felszereltsége. Ám amíg például valamilyen hűtő (mélyhűtő) ma már szinte minden lakásban van – így léte egyre kevesebbet mond el az adott háztartásban élők anyagi helyzetéről –, markánsan összefügg a társadalmi hierarchiában elfoglalt hellyel például a légkondicionáló használata.
A magyarok legalább harmadának már van légkondicionálója
A magyarok egyharmada vett az elmúlt öt évben légkondicionáló berendezést és a megkérdezett légkondi-tulajdonosok 33 százaléka tervezi, hogy további klímaberendezést vásárol, vagy bővíti a jelenlegi rendszerét - áll a GfK négy közép-európai országra, köztük Magyarországra kiterjedő, 1000-1000 ember megkérdezésével végzett reprezentatív, online felmérésében.
A nyári melegben egyre többek komfortját növelő eszköz elterjedtségére vonatkozó adatok pár éve kerültek be a statisztikákba. Magyarországon ez idő szerint a legalsó decilisbe sorolt háztartások 9 százalékában üzemel automatizált hűtő-fűtő-párásító rendszer, a legjobban eleresztett famíliák esetében pedig 21 százalék ez az arány – derül ki a nemrég megjelent, 2019-es Magyar statisztikai zsebkönyvből.