Spanyolország a vírussal, az exkirály a korrupciós botránnyal küzd

Nyugat-Európa élvonalába került a minap Spanyolország, ám Madridban ennek egyáltalán nem örülnek, a régiós csúcsra ugyanis azzal jutottak fel, hogy a járvány felerősödése következtében száz lakosra vetítve ott a legnagyobb a koronavírus-fertőzöttek száma. Ha második hullámról nem is lehet beszélni, de jó egy hónappal a korlátozások lazításának kezdete után kétségtelenül erősödött a járvány. Ezt a magyar járványügyi hatóságok is így látják, sárga kategóriába sorolták Spanyolországot, és péntektől az onnan érkezőket két hétre karanténra küldik.

Szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a járványt kontroll alatt tartják, és a számok megugrása mögött az is meghúzódik, hogy sokkal több tesztet végeznek. Jó hír, hogy kevesebb a fertőzöttek aránya, valamint csökken az intenzív osztályon lévők és a halottak száma is. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a megbetegedettek és az elhunytak között egyre több a 25–35 év közötti. A fiatalok ugyanis nem elég elővigyázatosak, a gócpontok többsége klubokban, szórakozóhelyeken alakul ki. Több régióban is újra szigorítottak a védekezést szolgáló intézkedéseken, korlátozták a szórakozóhelyek nyitvatartását, ellenőrzik a távolságtartást.

Spanyolország későn ébredt rá a járvány veszélyére, és most versenyt fut az idővel

Későn eszmélt és elégtelenül reagált a járványra - hibáztatják sokan a baloldali kormánykoalíciót Spanyolországban, ahol a halottak lakossághoz viszonyított aránya a legmagasabb Európában.

Ráadásul a számokkal is gond van. Hivatalosan a hét elején 288 ezer fertőzöttet (az EU-ban a legtöbbet) és 28 ezer halottat (az unióban a harmadik) tartanak nyilván, de egyre valószínűbb ennek a másfél-kétszerese, egyesek 42 ezer halottat becsülnek. Az eltérés elsősorban a tartományok különböző statisztikai, vizsgálati, tesztelési és boncolási eljárásaiból adódik, és egyelőre nem sikerült országos szinten megbízhatóan összefésülni az adatokat. Aligha meglepő, hogy Magyarországhoz hasonlóan a britek is elrendelték: minden Spanyolországból hazatérő brit turistának kötelező kéthetes karanténba vonulnia.

Nem késlekedett a korlátozással Berlin sem, de Norvégia, Írország, Belgium, Hollandia, Lengyelország is hasonló intézkedést jelentett be a legfertőzöttebb spanyol régiókból visszatérőkre. A párizsi kormány is felszólította állampolgárait, hogy ne menjenek a franciák körében legnépszerűbb, határhoz közeli katalán területekre.

A király, akinek egy szerető, egy elefánt és egy vasút okozta a vesztét

I. János Károly volt spanyol király ponyvaregénybe illő menekülése mögött nagyon súlyos korrupciós ügy bújik meg. Európa egykor legnépszerűbb uralkodójának botránysorozata nyolc éve kezdődött, ügyei azonban jóval korábban.

A legnagyobb csapás a britek elmaradása lehet, egyes spanyolországi nyaralóövezetekben ugyanis ők adták eddig a turisták több mint harmadát. A máskor augusztusban zsúfolt és zajos üdülőhelyek egy része szinte kihalt, a legnépszerűbb strandokon sem gond helyet találni, a szállodák – amelyek nemrég még abban bíztak, hogy a nyári szezon kárpótolja az elmaradt tavaszi és húsvéti bevételeket – konganak az ürességtől, a kihasználtság sokfelé a 40 százalékot sem éri el, ami már csődközeli állapotot sejtet. A turizmus, a vendéglátás, a légi és tengeri közlekedés ilyen mértékű megroppanása éves szinten 85–95 milliárd eurós veszteséget okozhat, és 750 ezer munkahely került veszélybe. Ez az utóbbi 50 év legkatasztrofálisabb nyári szezonját vetíti előre, és az ország gazdasága – a szigorúan vett idegenforgalom adja a spanyol GDP 12-13 százalékát – a korábban jósoltnál is súlyosabb helyzetbe kerülhet idén.

A spanyol idegenforgalom minden idők legrosszabb fél évét zárta:

72 százalékkal kevesebb turista érkezett, és 71 százalékkal alacsonyabb volt a bevétel, mint 2019 első felében.

Strand Gironában /// Távolmaradó turisták

AFP / Josep Lago

Pedig a gondok már most is nagyok. Nemcsak a vírussal kapcsolatos statisztikákban áll ugyanis az „élen” Spanyolország, hanem a gazdasági mutatókban is. Miközben az eurózónában a második negyedévben régen látott katasztrofális mértékben, 12,1 százalékkal zuhant a GDP az előző három hónaphoz képest – az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig 15 százalékkal –, a legdrámaibb visszaesést mutató Spanyolországban 18,5, illetve 22,1 százalékkal. Három hónap alatt 1,1 millió spanyol munkahely szűnt meg, így nem csoda, hogy a munkanélküliek aránya az unióban itt a legmagasabb, 15,6 százalékos. Különösen súlyos a helyzet a fiatalok körében: az adat ott 40,8 százalék, ami szintén negatív uniós csúcs.

Spanyolországban táncolni tilos, Portugáliába spanyoloknak beutazni is tilos

Az ibériai félszigeten a kistestvérnek lényegesen jobban sikerült átvészelnie a koronajárványt, mint a nagyobbnak. A portugálok már meg is nyitották a határaikat annak, akik repülővel jönnek. A szárazföldön viszont a félsziget most élesen elkülönül két országra. Sőt, a spanyolok azon tanakodnak, ők milyen területi eltérésekkel nyissanak. Mediterrán körképünk ibériai része következik.

A vírus felerősödése, a turisták elmaradása, a gazdaság megroppanása miatt egyre több támadás éri a baloldali kormánykoalíciót, amelytől a társadalom különféle rétegei jóval nagyobb központi segítséget követelnek, alkalmanként tüntetnek is. A tartományok is támadják a madridi kormányt, mondván, túl keményen hoz korlátozó intézkedéseket egyes régiók esetében. Ráadásul, jóllehet nincs hozzá közvetlen köze, a monarchia körüli botrányok – a királyi udvarhoz hasonlóan – a spanyol egység jelképének tartott központi kormányon csattanhatnak.

Felerősödtek ugyanis a monarchia létjogosultságát megkérdőjelező hangok, miután az utóbbi napokban újabb részletek derültek ki a 82 éves exkirály, I. János Károly zavaros pénzügyeiről és korántsem makulátlan magánéletéről. Egy már korábban emlegetett, százmillió dolláros átutalás ügye került újra elő, amit a volt király Szaúd-Arábiából kapott még 2008-ban, több lépcsőn, bankon és alapítványon keresztül. A feltételezések szerint ez amolyan jutalom volt, amiért közreműködött abban, hogy a Mekka–Medina gyorsvasútvonal megépítését egy több spanyol nagyvállalatból álló konzorcium végezze el jó áron.

A pénz nagy része végül egy dán születésű német üzletasszony, az 55 éves Corinna Larsen nevére szóló bahamai számlán landolt – a hölgy pedig nem más, mint a volt uralkodó akkori szeretője.

Távozásával mentheti meg ismét a spanyol királyságot János Károly

„Egy korszak ér most véget, hiszen az a spanyol király mondott le, aki létrehozta az alkotmányos monarchia rendszerét és levezényelte a Franco-diktatúra utáni demokratikus átmenetet" - értékelte a Bourbon uralkodóházhoz tartozó I. János Károly lemondásának hírét a hvg.hu-nak Éltető Andrea, az MTA Világgazdasági Intézetének szakértője.

Részben ennek az ügynek a hullámai is hozzájárultak ahhoz, hogy I. János Károly 2014-ben átadta a trónt fiának, a ma 52 éves VI. Fülöpnek. Aki – a családjával együtt – nagy népszerűségnek örvend, amit az is erősített, hogy lemondott minden apai örökségéről, az exkirálytól pedig megvonta az évi 200 ezer eurós apanázst. Ám nagy csalódást keltett a közvéleményben, hogy VI. Fülöp a vírussal kapcsolatos első beszédében említést sem tett a korrupciós ügyről, jóllehet még országos akció is szerveződött: március 18-án délben és este 9-kor zajos tiltakozást, úgynevezett caceroládát (edények ütögetése erkélyeken, ablakokban) tartottak, és felszólították az exkirályt, hogy a pénzt utalja át az egészségügynek. 

I. János Károly megkoronázása /// Akkor még hős volt

AFP

A járvánnyal kapcsolatos híreket a háttérbe szorította, hogy

I. János Károly hétfőn a fiának írt levélben közölte, külföldre távozik, de ha kell, az ügyészség rendelkezésére áll.

A spanyol sajtó még szerdán is azt találgatta, hol a volt uralkodó, a szóba hozott helyszínek között szerepelt a Dominikai Köztásaság és Portugália. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy egyes értesülések szerint I. János Károly minél hamarabb szeretne visszatérni hazájába, ahol a felesége maradt. Hivatalos információ viszont a levél nyilvánosságra hozatala óta nem látott napvilágot.