„Bőgjenek hát a motorok”, üzente Orbán Hajdúnánásnak a sávolyi lebőgés után

A hajdúnánásiak még mindig találgatják, pontosan hova is tervezhette a kormány a hozzájuk bejelentett motorospályát. Csak gyanítják, hogy az M3-as autópálya és a Hortobágy folyó közötti területről lehet szó, de hogy a görbeházi út jobb vagy bal oldalára esik-e majd a pálya, arról fogalmuk sincs.

Palkovics László miniszter a beruházás beharangozásakor arról beszélt, hogy korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypálya épül a város külterületén, olyan, amely alkalmas lesz a világ első számú gyorsasági motoros versenysorozata, a MotoGP futamainak rendezésére (a mogyoródi Hungaroringen 1990-ben, illetve 1992-ben rendeztek egy-egy MotoGP-futamot). A pályán kívül tréning- és konferenciaközpont, valamint szálloda is lesz. A MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sportsszal már meg is állapodtak: a szerződés nyolc évre szól, az első futamot 2023-ban tartanák. A HVG úgy értesült, hogy Nyíregyháza, Balatonfőkajár és a Hungaroring jött még szóba.

„Ha sportról van szó, a kormánynak semmi sem drága” – mondja Katona Tamás közgazdász, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára. Az államnak abban az esetben érheti meg a pálya felépítése és működtetése, ha az a turizmusnak hoz bevételt, javítja az országimázst. „Nem hiszem, hogy Hajdúnánásra túlzottan sok turistát lehetne vonzani” – véli a volt államtitkár.

Azt Szólláth Tibor polgármester is elismeri, hogy hamarosan úgy kell a városba várt sok ezer turista szállásáról, ellátásáról, szórakoztatásáról gondoskodni, hogy Hajdúnánás egy elöregedő alföldi mezőváros, ahonnan a fiatalok már elmentek, máshol keresik a megélhetést.

Orbán és a motorbőgés: óriásberuházás Hajdúnánáson

A dél-balatoni térség merőben más, a Sávolyra tervezett MotoGP-pálya ötlete mégis megbukott. Pedig az M7-es autópályán könnyen megközelíthető lett volna az olasz, a szlovén, a szerb és a horvát nézők számára is, és a Hévíz–Balaton Airport is a közelben van. 80 millió euróból készült volna el a Balatonring, amelynek alapkövét 2008-ban tette le a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég. Szó volt arról, hogy az állam 20 milliárd forint támogatást és 15,3 milliárd államilag garantált hitelt ad, végül egyikből sem lett semmi. „A hatástanulmányok és minden elemzés alapján arra jutottunk, hogy ezt a pályát nem szabad közpénzből támogatni.

Nem láttuk megalapozottnak, hogy bármikor megtérülhet”

– magyarázza Katona Tamás.