5 perc
2020.07.16. 05:00
2020.07.20. 09:19
Szimpla píárakciót kanyarítottak Orbán Viktorék abból a felismerésből, hogy a társadalom sokkal súlyosabban ítéli meg a gyermekek bántalmazását, mint ahogy az a kormány tetteiből és az álláspontját tükröző büntetőjogszabályokból következik.
Még tízezres nagyságrendű közelítésben sem határozható meg a trianoni menekültek száma – a többi közt erre a következtetésre jutott Koloh Gábor történész.
Sorozatunkban öt író felváltva öt kulcsszó szerepeltetésével ír arról, miként élte meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most ebből az öt szóból kellett ihletet merítenie: cáfolat, durci, elnémítás, oroszellenesség, szinglikosár.
Kísért a múlt: a Covid–19-járvány első hullámában a szerencsésebb országok a maszkok és a kesztyűk exportját korlátozták, most pedig az oltóanyagok kerültek sorra. Világszerte dühöng az oltásnacionalizmus, és ennek nemcsak a fejlődő országok ihatják meg a levét, hanem a fejlettek is, mert az aránytalanság miatt lassabban áll talpra a világgazdaság.
Gyönyörűen megkomponált fekete-fehér képekkel edukál az Európa Filmdíjra jelölt mozgóképes alkotás.
Kornai János töpreng. Ilyesmit eddig nem tett nyilvánosan, hiszen csak kiérlelt, ezerszer ellenőrzött gondolatokkal állt elő. Legutóbbi írásait viszont így jellemzi: biztos benne, hogy a felvetett témák fontosak, de abban bizonytalan, hogy megtalálta-e a helyes választ.
Nemzedékek szocializálódtak a kikényszerített öncenzúra kultúrájában – mondja a 70-es évekről Rainer M. János történész. Sokan azt mesélik, azért szerettek úttörők lenni, mert ott voltak okos és csinos fiúk, de az is előkerül, hogy ha valaki nem vett részt ebben, azért mindig járt valami büntetést. A Hóvirág őrs naplója, harmadik rész.