Baj lehet a használt maszkokból és kesztyűkből

Amikor a Kínából indult koronavírus-járvány napok alatt alatt berobbant Európában, majd a világon szinte mindenhol, néhány hét kellett, hogy az arcmaszk- és gumikesztyűgyártói kapacitás utolérje a keresletet. A védekezést segítő eszközök ma a gyógyszertárak és drogériák legnépszerűbb termékei közé tartoznak, és egy ideje már bőségesen akad is belőlük a polcokon. Szakértők nap mint nap emlékeztetnek: a legtöbb ilyen felszerelés egyszer használatos. Utóbbi kifejezés az elmúlt időszakban leginkább a műanyagszeméttel kapcsolatban szerepelt a sajtóban, és ahogy akkor, most is negatív következményeket sejtet: ahogy a plasztik üdítőspalack és a szívószál, úgy „dolga végeztével” az orvosi maszk és a gumikesztyű is a környezetet szennyező hulladékká válik.

Rövid távon az jelenthet gondot, hogy ezek a védekezéshez használt eszközök is lehetnek vírushordozók. Korábbi koronavírusokat vizsgáló kutatások – melyeket Günter Kampf és társai összesítettek márciusban, a kórházi fertőzésekkel foglalkozó Journal of Hospital Infection című folyóirat hasábjain – rámutattak, hogy egy latexkesztyűn akár 8 órán át is életben marad a kórokozó. Hongkongi kutatók a The Lancet című orvosi szaklap áprilisi számában közölték, hogy hét nap elteltével is fertőző vírust találtak a kísérlethez használt orvosi maszkon. Aki eldobja, annak ez már kevésbé érdekes, de akinek az a feladata, hogy begyűjtse a hátrahagyott szemetet, annak ezzel is növekszik az esélye arra, hogy ha hibázik munkavégzés közben, akkor megfertőződjön.

Nem véletlen, hogy a brit kormány mellett világszerte több hatóság is arra kéri a polgárokat, lehetőség szerint duplán zsákolják be a koronavírussal a legkisebb eséllyel is kapcsolatba került szemetet. Az előírást nem mindenki tartja be. A BBC túlpakolt szemeteszsákokból kieső maszkokról tudósított Birminghamből, Malajziából a The Star című helyi lap jelentett a lakossági szemételhelyezésből eredő veszélyeshulladék-problémát. De olyanok is szép számmal akadnak, akik nemhogy kettő, de egy darab szemeteszsákot sem áldoznak az ügynek: a The Washington Post az utcán tucatjával eldobott eszközökről mutatott be képeket az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság több városából. Düsseldorfból a t-online.de híroldal jelentett hasonló problémát.

Közép- és hosszabb távon pedig az adhat okot aggodalomra, hogy ezek a kesztyűk és maszkok nem bomlanak le egyhamar, és nem is hasznosíthatók újra. A szabálytalanul hátrahagyott hulladék könnyen a csatornákba kerülhet, ahonnan pedig az óceánba juthat. Hogy ez nem csupán egy lehetséges forgatókönyv, hanem maga a valóság, azt bizonyítja, hogy Gary Stokes, az OceansAsia környezetvédelmi szervezet alapítója már március elején jelezte: a maszkok tömeges alkalmazásának kezdete után mindössze hat-nyolc héttel tucatjával sodorta partra a víz – a szokásosnak mondható PET-palackok és műanyag poharak mellett – az eldobható arcvédőket az általa meglátogatott rövid hongkongi partszakaszon.

Masks On Beach

OceansAsia discover surgical masks washing up on HK beaches during the COVID-19 virus.

Ilyen esetben már nem vírusfertőzéssel okozhat károkat a kesztyű- és maszkszemét, hanem – más műanyaghulladékokhoz hasonlóan – elsősorban az érintett területek élővilágát sodorja bajba. Csakhogy miközben az egyszer használatos evőeszközöket, szívószálakat, fülpiszkáló pálcikákat és bevásárlószatyrokat egyre több nagyváros, ország, illetve gazdasági-politikai egyesülés (Európai Unió) tiltja be, a várhatóan hónapokig, rosszabb esetben évekig elhúzódó koronavírus-járvány idején nem tűnik életszerűnek, hogy a védekezéshez használatos eszközökre is – legyenek akármilyen környezetszennyezők – hasonló szigorral csapjanak le a döntéshozók.

Sőt egy ellenkező trend már megfigyelhető. Az itthon is ismert Starbucks és a szintén amerikai Dunkin' Donuts kávézó-fánkozó gyorsétteremlánc korábban az egyszer használatos műanyagok háttérbe szorítása érdekében vezetett be újrahasznosítható poharakat – ám ezek üzletbeli használatát a járványhelyzetben megtiltották. A kávézóláncok döntéseihez hasonlóan remélhetőleg csak ideiglenes az is, hogy az elmúlt napokban több amerikai államban úgy döntöttek, az újrahasznosítható műanyagok használatát nem ajánlják – New Hampshire-ben egyenesen tiltják –, helyettük a műanyag szatyrok és más hasonló eszközök használatát javasolják. Ivy Schlegel, a Greenpeace USA vezető kutatója e jelenséget a „katasztrófakapitalizmus” kifejezéssel jellemzi.