Kap hideget-meleget, aki most leugrik a Balatonra
A turisták mellett a nyaralótulajdonosokra is közellenségként tekint számos önkormányzat.
„Akkor persze jó voltam nekik, amikor segíteni kellett vagy pénzt adni az új focipályához, most pedig kiutálnak a saját házamból”
– fakadt ki a HVG-nek egy budapesti férfi, aki úgy gondolta, hogy családja biztonsága érdekében az a legjobb, ha az önkéntes karantén helyszínének a balatonfőkajári nyaralójukat választja. Bosszúságát a település önkormányzatának felhívása okozta, amely felszólítja az üdülők tulajdonosait, hogy a járvány idején tartózkodjanak inkább a saját lakásukban.
Nem Balatonfőkajár az egyetlen hely, ahol nem szívesen látott vendégként tekintenek a nyaralótulajdonosokra; a turistákat már korábban kiutálták számos településről, lezárva előlük számos kedvelt kirándulóhelyet és parkolót például a Dunakanyarban.
Nyarat idéző tömeg, kígyózó sorok - a Balatonhoz menekülnek a nyaralótulajdonosok
Szakácsok ételt főznek nekik, önkéntesek a gyerekeiket tanítják, lakástulajdonosok pedig ingyen szállást kínálnak számukra - még csak a járvány kezdetén vagyunk, de már most sokan összefogtak, hogy segítsék a koronavírus ellen küzdő egészségügyi dolgozókat. De pontosan mit tehet egy átlagember, ha tényleg tehermentesíteni akarja az ápolónők és az orvosok munkáját?
„»A maradj otthon« azt jelenti, hogy célszerű ott maradni, ahol a bejelentett lakcímed van, hiszen az orvosi és az önkormányzati segítség is ott van” – hirdeti az együttélés szabályai címén Balatonkenese polgármestere az üdülőtulajdonosok postaládájába dobott szórólapon. Ebben azt is kéri, hogy senki ne halmozzon fel készleteket, mert a helyi boltok nincsenek erre felkészülve.
Komárom-Esztergom megyében azzal is otthon maradásra próbálják bírni például a horgásztelkek tulajdonosait, hogy szüneteltetik a horgászengedélyek kiadását.
A Veszprém megyei Rigácson pedig még a rokonaik látogatására érkezőket sem engedik be a faluba.
Bekeményítenek a turisztikai célpontoknál az önkormányzatok, lezárások jönnek
További korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az önkormányzatok országszerte, így a Balaton-parti városokban is. A Velencei-tó, a Dunakanyar és a Tisza-tó települései is azt kérik, hogy a húsvéti hosszú hétvégén mindenki maradjon otthon.
A polgármesterek némelyike – saját hatáskörben – korábban kijárási tilalmat is elrendelt, ám a kormány hamar világossá tette, hogy ilyet csak Orbán Viktor hirdethet ki. A kormányfő utóbb annyi engedményt mégis tett, hogy a polgármesterek – igaz, csak átmenetileg, a húsvéti ünnepek idejére – a központi rendelkezéseknél szigorúbb helyi szabályokat is hozhatnak.
„Mivel olyan kötelezettséget semmilyen jogszabály nem ír elő, hogy mindenkinek a bejelentett lakcímén kell tartózkodnia,
a polgármestereknek nincs joguk arra, hogy hazaküldjék azokat, akik például a saját nyaralójukban akarják kivárni a járvány elmúltát”
– mondja Vig Dávid, az Amnesty Magyarország igazgatója.
Tóth Balázs ügyvéd, alkotmányjogász ennek a véleménynek nem ellentmondva kifejtette, hogy „járványügyi vészhelyzetben a lakosság védelme egyértelműen előrébb való, mint a magántulajdon joga”. Az, hogy valaki átmenetileg nem használhatja a nyaralóját, közel sem jelent akkora sérelmet, hogy – ha a védekezés érdeke ezt kívánja – ne lehetne ezt az áldozatot meghozni a köz érdekében.
„A tulajdon alapjogi védelme nemcsak az alaptörvény, de az emberi jogok európai egyezménye szerint is gyengébb, mint például az élethez, az emberi méltósághoz való jog” – fogalmaz az alkotmányjogász, hangsúlyozva, hogy
ilyen korlátozásról csak a kormány és az országos tiszti főorvos dönthet.
Ám az is belátható: az, hogy néhány család pár napra vagy hétre leköltözött a nyaralójába, ha saját házát, kertjét csak a legszükségesebb esetben hagyja el, nem jelent nagyobb járványügyi kockázatot, mint ha az ingatlan üresen áll.