Nem csak a járvány miatt van káosz az olajpiacon. És jöhet ennél rosszabb is

Az izgalmas időknek járó lelkesedéssel összegezte az energiaszektor történelméről átfogó könyveket jegyző amerikai Daniel Yergin, hogy a koronavírus, két nagy kitermelő vetélkedése és a geopolitika örvényében káosz tört ki a nemzetközi olajpiacon.

Az árak az 1991-es Öböl-háború óta nem látott mértékben zuhantak, egyetlen nap alatt a hordónkénti 50 dollárról 30 közelébe, és nem elképzelhetetlen a 15–20 dolláros mélység sem. Ez jól jön az olyan nagy olajimportőröknek, mint Kína, India vagy Németország, és még a magyarországi benzinkutakon is hívogatóan mutatnak az ártáblák – más kérdés, hogy az alacsony árakat a koronavírus okozta fertőzés megállítására elrendelt karantén miatt egyelőre csak korlátozottan lehet kihasználni.

A koronavírus-járvány volt az, ami dilemma elé állította a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC), valamint a kartellen kívüli, azzal szövetséges legnagyobb olajtermelőt, Oroszországot.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a kínai gazdaság leállása, majd az Európára is átterjedő bénultság miatt az idén nemhogy – a korábbi előrejelzést követve – 825 ezer hordóval nőne, hanem 2009 óta először csökkenni fog a világ olajkereslete. A visszaesés már az első negyedévben is látványos. A globális olajfogyasztás az idén eddig napi 2,5 millió hordóval kevesebb, ebből 1,8 millió a kínai mínusz.