Révész Sándor: Legyünk a kormány gyilkostársai

Az ember olykor elborzad, hogy kikkel van egy ellenzékben. Olvastam egy cikket, amely szerint Novák Katalin miniszter „helyre tette” a lombikbébiprogramot bűnnek nevező Veres András püspököt. Sajnos a kommentekre is ráfutott a tekintetem, pedig tudom, nem szabad. Veres András ezen kommentek szerint „patkány papocska”, a katolikus hierarchia „második számú főpatkánya”, egy „köcsög pap”, s ha ő a szakember női problémákban, akkor mire tartják az apácákat: „dísznek, kirakatnak meg b...á...ra”.

Ennyi, gondolom, elég. Ha egyszer ennek a rezsimnek vége lesz, többek között ezen kommentelők szavazatával kell helyreállítani a szólásszabadságot, a világnézeti szabadságot, építeni a tolerancia kultúráját, erősíteni honfitársainkban az emberi méltóság, a másképp gondolkodás tiszteletét – hogy fennkölt legyek. Olyan fennkölt egyébként, amilyen lenni szeretek, s amilyennek lenni érdemes. Remélem, hogy az ellenzéknek ez az alja nem túl vastag.

Az a rétege viszont, ahogy én érzékelem, eléggé kiterjedt, amely valaminő szélsőséges megnyilvánulásnak tekinti a püspök szavait, és így veti ki őt a hétköznapi értelemben normálisnak tekinthető emberek köréből.

Nos, amit a püspök mondott, a katolikusok álláspontja.

Az egyházán kívül is széles körben tisztelt II. János Pál Az élet evangéliuma című enciklikájában ezt olvashattuk: „A mesterséges megtermékenyítés különféle módozatai is kaput nyitnak az élet elleni új támadásoknak. Eltekintve attól, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok, mert kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből, ezeknek az eljárásoknak igen nagy hányada sikertelen: nem annyira a megtermékenyülés szempontjából, hanem mert az embrió fejlődése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik ki az éppen megfogant életet.