Amerika már hetek óta választ, és sokáig fog szavazatokat számolni

Ne legyen télen, mert túl hideg van, és az utak nehezen járhatóvá válhatnak, de a betakarítás már érjen véget. A vasárnapi istentiszteletről oda lehessen érni a szavazóhelyiséghez, de a szerdai piaci napra mindenki hazatérhessen. Ezek a megfontolások vezettek ahhoz, hogy a november első napját követő kedden (vagyis november 2. és 8. között) tartják az Egyesült Államokban kétévente a kongresszusi, és négyévente az elnökválasztásokat.

Kétévente minden képviselőről, valamint a százfős, hatéves mandátumú szenátus harmadáról döntenek. A szavazólap hosszú, ugyanis aznap voksolnak az elnök-alelnök kettőse, illetve a washingtoni kongresszus tagjai mellett az adott szövetségi állam képviselőiről és szenátorairól, de bírákról, ügyészekről, seriffekről és seriffhelyettesekről is. Mivel az egész rendszer pragmatikus,

a választás napján tartják a két év alatt csokorba gyűjtött népszavazási kezdeményezéseket is,

legyenek azok helyiek vagy állami szintűek.

Míg a választás napját szövetségi törvény rögzíti, addig annak szabályait az egyes államok határozzák meg, de megyei szinten is lehetnek apróbb eltérések. Ez önmagában is értelmezési dzsungelt teremt, ám a mostani választás minden korábbinál több meglepetést tartogathat és vitát szülhet. A koronavírus-járvány – aminek a világon az USA-ban van a legtöbb fertőzöttje és halálos áldozata – ugyanis felértékelte két lehetőség szerepét: a személyesen történő előzetes voksolásét, valamint a postán megkapott és kitöltve visszaküldött szavazólapét.

John Oliver, az HBO tényfeltáró humoristája a postai szavazásról: